Fordulópont: amikor a test öregedése felgyorsul

Egy tanulmány azonosított egy fordulópontot, ahol ez a gyorsulás jellemzően bekövetkezik:„Az öregedéssel összefüggő fehérjeváltozások alapján szövetspecifikus proteomikai korórákat fejlesztettünk ki, és szervszintű öregedési pályákat jellemeztünk” – írja a Kínai Tudományos Akadémia tudósai által vezetett csapat 2025-ben megjelent tanulmányában, számol be a ScienceAlert.

„Az időbeli elemzés egy 50 éves kor körüli öregedési inflexiót tárt fel, ahol a vérerek olyan szövetek, amelyek korán öregednek, és jelentősen érzékenyek az öregedésre.”

Az emberek a legtöbb más emlőshöz képest figyelemre méltóan hosszú élettartammal rendelkeznek, de ez bizonyos költségekkel jár. Az egyik a szervfunkciók hanyatlása, ami az évek múlásával a krónikus betegségek fokozott kockázatához vezet.

Nem ismerjük igazán jól az egyes szervek öregedési mintázatait, ezért a csapat azt vizsgálta, hogyan változnak a különböző szövetekben lévő fehérjék az idő múlásával.

„Eredményeink megalapozzák az emberi öregedés rendszerszintű megértését a fehérjék lencséjén keresztül” – írják a kutatók.

Összesen 76, 14 és 68 év közötti szervdonortól gyűjtöttek szövetmintákat, akik baleseti traumás agysérülésben haltak meg. Emellett vérmintákat is vettek.

Az 516 minta – 13 különböző szövetből – a test hét rendszerét fedte le: szív- és érrendszert (szív és aorta), emésztőrendszert (máj, hasnyálmirigy és bél), immunrendszert (lép és nyirokcsomó), endokrin rendszert (mellékvese és fehér zsírszövet), légzőrendszert (tüdő), külső réteget (bőr) és mozgásszervi rendszert (izom).

A csapat összeállított egy katalógust az ezekben a rendszerekben található fehérjékről, gondosan megfigyelve, hogyan változott szintjük a donorok életkorának növekedésével.

„Azonosítottunk szövetekben dúsított és szövetekben fokozott fehérjéket” – írják –, „valamint azokat, amelyek a szövetekben gyakoriak, és amelyek létfontosságúak a biológia alapvető háztartási funkcióihoz.”

A kutatók eredményeiket összehasonlították egy betegségek és a hozzájuk kapcsolódó gének adatbázisával, és azt találták, hogy 48 betegséggel összefüggő fehérje expressziója nőtt az életkorral.

Ezek közé tartoztak a szív- és érrendszeri állapotok, a szöveti fibrózis, a zsírmáj és a májjal összefüggő daganatok.

A kutatók megállapították, hogy a legjelentősebb változások 45 és 55 éves kor között történtek.

50 éves kor körül a szövetek és szervek öregedésének pályája meredekebb, mint az azt megelőző évtizedekben, egy széles felnőtt korosztályú emberi testben található fehérjéket vizsgáló tanulmány szerint – és az ereink a leggyorsabban hanyatlók közé tartoznak.

Ekkor sok szövet jelentős proteomikai átalakuláson megy keresztül, a legkiemelkedőbb változások az aortában jelentkeznek – ami az öregedéssel szembeni erős érzékenységet mutatja.

A lép is tartós változást mutatott, akárcsak a hasnyálmirigy – egy hasi szerv, amely felelős az enzimek és hormonok termeléséért, amelyeket a szervezetünk az élelmiszerekben található tápanyagok lebontására és felszívódására használ.

Egy amerikai csapat korábbi munkája további két csúcsot mutatott ki az öregedésben, 44 éves kor körül, és ismét 60 éves kor körül.

Ebben a tanulmányban az első csúcs a lipidek, a koffein és az alkohol anyagcseréjével, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint a bőr és az izom működési zavaraival kapcsolatos molekulák változásait mutatta.

A második csúcs a szénhidrát- és koffein-anyagcserével, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a bőrrel és az izomzattal, az immunszabályozással és a vesefunkcióval volt összefüggésben.

A 2025-ös tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az emberi öregedés egy bonyolult, lépésenkénti folyamat, amely különböző rendszereket foglal magában.