Tudomány

Különleges égi jelenséget láthatunk napnyugta után

Ez lesz az év egyik leglátványosabb égi jelensége

Az év egyik leglátványosabb égi jelensége lesz megfigyelhető hazánkban február 18-án és 19-én a nyugati égbolton. A ritka bolygóegyüttállásban több planéta és a holdsarló együtt jelenik meg az alkonyodó égbolt egy képzeletbeli vonalán.

Különleges égi jelenséget láthatunk napnyugta után
Képünk illusztráció
Fotó: Anadolu via AFP/Zuzana Gogova

Február 18-án szerdán és 19-én csütörtökön mindenképp érdemes az eget kémlelni, mert a hazai égbolton szabad szemmel is látható lesz a Merkúr, a Vénusz és a Szaturnusz bolygók együttállása, melyekhez a holdsarló is csatlakozik, ám egy egyszerű távcsővel a Neptunusz is megfigyelhető lesz – írja az Origo.

A Nap körül a nyolc nagybolygó nagyjából egy síkban kering, ez az ekliptika. A bolygók saját fénnyel nem rendelkeznek, az égbolton csak a Nap fényét verik vissza, és látszólag a csillagokra hasonlítanak. Onnan tudhatjuk, hogy egy bolygót látunk, hogy a fénye kicsit „remeg, pislákol”, nem teljesen stabil, ellentétben a csillagokéval. Akkor mondjuk, hogy a bolygók „együtt állnak”, amikor látszólag nagyjából egy vonal mentén helyezkednek el az égbolton. Sokszor ez nappal történik, amikor a Nap fényétől nem látszódnak a bolygók, vagy éjjel, kényelmetlenebb időpontban - most azonban közvetlen napnyugta után, alkonyatkor lesz megfigyelhető a jelenség. 17:45–kor kell majd nyugati irányban, a horizonthoz közeli égre pillantani.

Mivel a horizont felett kis szögben ragyognak majd az égitestek, érdemes olyan kilátóhelyet választani, ahol nyugatias irányban teljesen szabad a látóhatár, nem takarja ki őket ház vagy akár kisebb domb, hegy vagy növényzet. Minél kevésbé fényszennyezett a megfigyelőhelyünk, annál könnyebben látni a halványabb fényű Merkúrt, Szaturnuszt és Neptunuszt.

Az előrejelzések szerint a szerdai napon lesz nagyobb eséllyel megfigyelhető a jelenség, mivel csütörtökre az ország jelentős területére felhős időt jósolnak.

Február 18-án: a Vénusz 3, a Hold 10,8, a Merkúr 18 és a Szaturnusz pedig 19 fokos magasságban fog látszódni a horizont felett. A Vénusz – más néven az Esthajnalcsillag – lesz a legfényesebb a bolygók közül, legközelebb a látóhatárhoz, ezt követi a halványabb Merkúr. Felettük a Hold következik, aminek 1,5%-os megvilágítottságú vékony sarlója nem fogja zavarni a bolygók észlelését. Végül a Szaturnusz sárgás pislákoló fénye zárja a sort.

A szögekből adódóan a Hold nagyjából félúton lesz látható a Merkúr és a Vénusz között. 18:17-kor keleten és 18:39-kor nyugaton lebukik a horizont alá, a Vénusz pedig fél órával előtte. Tehát a keleti országrészben nem érdemes késlekedni, aki nem áll lesben 17.45 - kor, az könnyen lemarad a látványról. Miután a Hold és a Vénusz lenyugszik, a Merkúr és a Szaturnusz egyre jobban lesz látható.

Február 19-én: A holdsarló már növekedni fog, eléri az 5,5%-os megvilágítottságot, így mellette a bolygók némileg halványabbnak fognak tűnni. A Hold helyzete is változik, a Szaturnusztól kicsit jobbra lesz látható. A holdnyugta keleten 19:34-kor, nyugaton pedig 19:56-kor következik be, így egy órával több időnk lehet megfigyelni égi kísérőinket. 18:30 körül megjelenik a Neptunusz is, ez a bolygó azonban túl halvány lesz ahhoz, hogy szabad szemmel is láthatóvá váljon, de egyszerű távcsővel már élvezhető lehet – akár egyszerű gyerekeknek szánt távcső is megfelelő hozzá.

Kapcsolódó írásaink