Kína rengeteg fát ültetett a Taklamakan-sivatag körül

A Taklamakan-sivatag, a világ egyik legnagyobb és legszárazabb sivataga, mára több szén-dioxidot vesz fel a légkörből, mint amennyit kibocsát. Ezt sugallják a PNAS szakfolyóiratban január 20-án közzétett kutatások.

A kaliforniai San Diego-i Egyetem kutatói szerint ennek oka a világ legnagyobb erdőtelepítési projektje, a Three-North Shelterbelt Forest Program, más néven „Kína zöld fala”. 1978 óta Kína több mint 66 milliárd fát ültetett a Taklamakan és a Gobi sivatagok szélére.

A Taklamakan-sivatag erdei segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben

A program eredeti célja a sivatagosodás lassítása volt. Most már egyértelmű: a világ második legnagyobb homoksivatagját, a tanulmány szerint „biológiai ürességet” szén-dioxid-elnyelővé alakítja. Tehát egyfajta hatalmas CO₂-elnyelőről van szó, amely több szén-dioxidot vesz fel, mint amennyit kibocsát.

A kutatók szerint a tanulmány eredményei azt mutatják, „hogy még a legszélsőségesebb sivatagok is ökológiailag helyreállíthatók és szén-dioxid-tárolásra használhatók, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás mérsékléséhez”.

Az európai erdők körülbelül 27 százalékkal kevesebb szén-dioxidot kötnek meg

Az erdők és a mocsarak a világ legnagyobb szén-dioxid-elnyelői közé tartoznak. Az elmúlt években azonban az EU-ban csökkent a szén-dioxid-megkötés. Ezt mutatják az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai, amelyekre a Helmholtz-Zentrum für Geoforschung hivatkozik.

Ezek szerint az erdők átlagos szén-dioxid-elnyelő képessége 2020 és 2022 között körülbelül 27 százalékkal csökkent a 2010 és 2014 közötti évek átlagához képest.