Betört az érintetlen kontinensre a rettegett vírus

A H5N1 madárinfluenza több mint ötven déli halfarkas pusztulását okozta a 2023-as és 2024-es nyári időszakban. A kutatók szerint az esemény mérföldkőnek számít, mivel ez az első megerősített eset, amikor a kórokozó közvetlenül okozta vadállatok halálát a kontinensen.

A kutatók a 2023-as és 2024-es nyári időszakban vizsgálták a térséget, és az eredmények aggasztóak: egyértelműen a H5N1 madárinfluenza felelős a vizsgált madarak haláláért. A felfedezést a hollandiai Erasmus MC és a Kaliforniai Egyetem, Davis kutatócsoportja tette közzé, rávilágítva arra, hogy a vírus már a Föld egyik legelszigeteltebb régiójában is képes pusztítani - olvasható a Scientific Reports tudományos folyóiratban, számol be az origo.hu.

H5N1 madárinfluenza: a halfarkasok a fő áldozatok

Az áldozatok a halfarkasok, amelyek nagy testű, a sirályokkal rokonságban álló tengeri madarak. Ezek az állatok az antarktiszi ökoszisztéma fontos szereplői: ragadozóként és dögevőként hasonló funkciót töltenek be, mint máshol a ragadozó madarak. A tanulmány rámutatott, hogy éppen ez a dögevő életmód sodorhatja őket veszélybe.

Mivel gyakran táplálkoznak tetemekből, könnyebben érintkezhetnek a fertőzött állatokkal, ezáltal akaratlanul is hozzájárulhatnak a H5N1 madárinfluenza további terjedéséhez a kontinensen.

Bár 2024 elején már találtak fertőzött egyedeket, akkor még nem volt bizonyított, hogy a vírus okozta a pusztulásukat. Ralph Vanstreels, a Kaliforniai Egyetem állatorvosa szerint ez a mostani kutatás volt az első, amely egyértelműen kimutatta, hogy az állatok a fertőzésbe haltak bele.

Drámai tünetek és a kutatók tapasztalatai

A kutatócsoport 2024 márciusában indult expedícióra, hogy tíz különböző helyszínen vizsgálja meg az állatállományt. Bár a pingvinek és fókák esetében nem mutatták ki a vírust halálokként, a halfarkasoknál a helyzet sokkal súlyosabbnak bizonyult. A Beak-szigeten például a kutatók tömeges pusztulást tapasztaltak, ahol szinte minden elhullott madárral a H5N1 madárinfluenza végzett.

Globális fenyegetés

A H5N1 madárinfluenza vírusát először 1996-ban azonosították egy kínai házilúd-telepen. Miután éveken át keringett a baromfiállományokban, átterjedt a vadon élő madarakra, és fokozatosan meghódította a világot Európától Amerikáig.

A vírus rendkívüli pusztításra képes: korábban több mint 400 millió baromfi elpusztulásához vezetett, és számos emlősfajt – köztük fókákat, medvéket és rókákat – is megfertőzött. Szakértők már arra is figyelmeztettek, hogy akár egy újabb borzasztó járvány is kitörhet a vírus mutációi miatt.

Thijs Kuiken professzor szerint a vírus akkor csúszott ki az irányítás alól, amikor bekerült a vadmadár-populációkba. Ma már Óceánia kivételével a világ minden kontinensén jelen van a vadon élő madarak között. Az Antarktiszra való betörése különösen aggasztó, mivel az ottani élővilág már így is küzd a klímaváltozás és a környezetszennyezés hatásaival.

• A szakértők szerint a jövőben elengedhetetlen a szigorúbb megfigyelés, mert – ahogy fogalmaztak – „ha senki nem figyel, nem fogjuk tudni, mi történik” ebben a sérülékeny ökoszisztémában.