A csillagászok az emberiség történelmének egyik legnagyobb aszteroida-ütközésére készülnek

2025 elején a kis 2024 YR4 aszteroida került a címlapokra: rövid távon több mint 3 százalékos valószínűséggel számoltak azzal, hogy a csillag 2032. december 22-én becsapódhat a Földbe. Február vége felé azonban már biztos volt, hogy a 2024 YR4 nem fogja eltalálni a Földet ezen a napon.

Ez a megállapítás a nagy és űrtávcsövek világszerte koordinált használatának köszönhetően vált lehetővé. A kockázatértékelés keretében a James Webb Űrtávcső (JWST) is bevetésre került, amelynek adataiból most állnak rendelkezésre az első értékelések. Ezek szerint az aszteroida 4,3 százalékos valószínűséggel csapódhat be a Holdba 2032 decemberében. A Föld ezzel több mint 100 évre biztonságban van.

Az aszteroida 2032-ben becsapódik a Holdba? További vizsgálatokra van szükség

Ha a 2024 YR4 valóban becsapódik a Holdba – ezt további vizsgálatok fogják megmutatni legkésőbb 2028-ig –, akkor először lenne lehetőség „élőben” követni egy nagyobb becsapódást a Holdon. A JWST-adatok értékelése szerint az aszteroida átmérője 60 méter, plusz-mínusz hét méteres hibával. Az artilleria szabálya szerint ez körülbelül 1200 méter átmérőjű becsapódási krátert eredményezne a Holdon, ami nagyjából megegyezik a híres Meteor Craterrel az amerikai Arizona államban (az artilleria szabálya szerint egy kráter átmérője átlagosan 20-szorosa a becsapódó lövedék átmérőjének).

Becsapódás esetén a Jupiter fényességével megegyező villanás keletkezne, és a becsapódás helyének utánvilágítása néhány órán át látható lenne a akkoriban kétharmad részben megvilágított, fogyó holdon. Közép-Európából azonban ez nem lenne látható, mivel a hold ekkor a horizont alatt áll.

Az űrhajók ütközhetnek a meteoritokkal

Ha becsapódna a Föld holdjába, ami azonban körülbelül 96 százalékos valószínűséggel nem fog megtörténni, akkor akár 10 000 tonna holdkőzet is felgyorsulna a hold menekülési sebességére, ami 2,4 kilométer másodpercenként, és belépne a Föld és a Hold közötti térbe. Ez a pekingi Tsinghua Egyetem kutatócsoportjának, Yifan He vezetésével végzett számítások eredménye.

Míg ez a földi meteoritgyűjtőket örömmel töltené el, mert akkor nagy valószínűséggel friss holdmeteoritok hullnának a Földre, a műholdak és űrállomások üzemeltetői kevésbé lennének elragadtatva. Itt ugyanis drasztikusan megnőne annak a valószínűsége, hogy űrhajók ütköznek a meteoritokkal és megsérülnek.

A mini-aszteroida szilárd szikladarab

Emellett Andrew Rivkin, a marylandi Johns Hopkins Egyetem kutatócsoportja meghatározta a 2024 YR4 forgási periódusát: ez mindössze 19,46 perc. Ez azt jelenti, hogy ez a mini-aszteroida valószínűleg szilárd szikladarab – egy laza kötegelésű szikladarabokból álló „repülő törmelékhalom” ilyen gyors forgás mellett szétesne, mivel a csekély gravitációs vonzás nem tudna ellenállni a centrifugális erőknek.

Valójában a Gemini North nyolc méteres távcsővel rögzített adatok arra utalnak, hogy a 2024 YR4 egy S-típusú, azaz szilikátban gazdag aszteroida. Ezen mérések alapján a csillagászok arra a következtetésre jutottak, hogy a csillaglapos égitest lapított ék alakú - írja a Spektrum.de.