Félelmetes felfedezés az Antarktisz jégpáncélja alatt

Az Antarktisz jege alatt valójában egy rendkívül izgalmas, sziklás földrész található, ismeretlen hegyvonulatokkal, mély kanyonokkal és kiterjedt síkságokkal. A terület közel 98 százalékát ma is több kilométer vastag jégtakaró borítja, amely évmilliók óta elzárja előlünk a mélyben fekvő tájat – írja az Origo.

A kutatók most egy forradalmian új módszerrel pillantottak be a jégpáncél alá, és az eredmények a tudományos világot is meglepték: a mélyben egy olyan kontinens rajzolódott ki, amely domborzatát tekintve éppolyan változatos, mint bármelyik másik szárazföld a Földön.

A vastag jégrétegen keresztül rendkívül nehéz közvetlen méréseket végezni. Az Edinburgh-i Egyetem vezetésével készült új Antarktisz-térkép azonban áttörést hozott. A kutatók az úgynevezett IFPA (Ice Flow Perturbation Analysis) elnevezésű módszert hívták segítségül. Ez a bonyolultnak hangzó eljárás valójában egy zseniális trükkön alapul: a jégfelszín apró egyenetlenségeiből, a jég mozgásából következtetnek arra, hogy milyen hegyek és völgyek vannak a mélyben – hasonlóan ahhoz, ahogy egy takaró redőiből kitalálhatjuk, mi van alatta.

Az új adatok megerősítették, hogy az Antarktisz domborzata egészen szélsőséges magasságokat és mélységeket rejt. A kutatók azonosítottak például a Kelet-Antarktiszon, a Denman-gleccser alatt egy olyan hatalmas kanyont, amely valóságos rekordernek számít.

A mérések szerint itt található a Föld legmélyebb pontja a szárazföldi lemezeket tekintve, ahol a sziklás aljzat elképesztő mélységbe, 3500 méterrel a tengerszint alá nyúlik le. Ez mélyebb, mint amilyen magas a legtöbb európai hegység. De nem ez az egyetlen mélyedés: a Nyugat-Antarktiszon lévő Bentley-árok is több mint 2500 méterrel fekszik a tengerszint alatt.

A felfedezés nem csupán a térképészeknek érdekes, hanem rendkívül fontos kérdéseket vet fel a klímaváltozással kapcsolatban is. Ahogy a bolygó melegszik, a jégtakaró olvadása drasztikus tengerszint-emelkedéshez vezethet.

Mathieu Morlighem professzor, a tanulmány egyik társszerzője szerint a rücskösebb, hegyesebb felszín „fékezheti” a jégtakaró mozgását és visszahúzódását, míg a sima völgyek gyorsíthatják azt. Ha pontosan ismerjük az Antarktisz jég alatt fekvő domborzatát, a tudósok sokkal precízebben tudják majd megmondani, mely városokat és mikor fenyegetheti a vízszint emelkedése a következő évtizedekben.