Két őskori elődünk, köztük a híres „jégember” is, rákkeltő vírust hordozott

A HPV olyan gyakori és súlyos rákos megbetegedések kialakulásában játszik szerepet, mint például a méhnyakrák, torokrák – szerencsére ma már van hatásos védőoltásunk a leggyakoribb változataik ellen. Régen felmerült, hogy vajon honnan is eredhetnek ezek a súlyos hatású vírusok? Egyes elképzelések szerint a neandervölgyiekkel való keveredésünk során tettünk szert rájuk.

Ezt az elméletet támogatta egy 2017-es finn kutatás, amely a HPV16, a méhnyakrákért legtöbb esetben felelős változat genetikai múltját vizsgálta. E vizsgálat során nem múltbéli vírusokkal, hanem a mai változatok DNS-éből kiinduló számításokkal igyekeztek feltárni a vírus múltját. Akkor a kutatók úgy találták, hogy e vírusváltozattal mintegy 60 ezer éve találkoztunk, valószínűleg a neandervölgyiek révén.

Egy új kutatás ennél árnyaltabb információkkal szolgál e vírus múltjáról. Egy brazil kutatócsoport két őskori elődünkön végzett vizsgálatokat. Egyikük a mindannyiunk által jól ismert, 5300 éve élt Ötzi, a másikuk egy szibériai, kevésbé közismert maradvány, az Uszty-Isim lelőhelyén előkerült, mintegy 45 ezer éve élt modern ember volt. Ez utóbbi ember különösen fontos a genetikai múltunk kapcsán: olyannyira kiváló állapotban őrződött meg a DNS-e, hogy ez alapján igen nagy pontossággal kiszámíthatták a szakemberek, mikor is randiztunk a neandervölgyiekkel: az eredmény 52-58 ezer évvel ezelőttre mutat.

A kutatás, amelyről a Science számolt be egyelőre még nem esett át szakmai ellenőrzésen, és nem jelent meg tudományos folyóiratban, csupán preprintként elérhető, olvasható az ng.24.hu oldalán.

A brazil kutatók most az időbeli hézagot tudták áthidalni azzal, hogy a szabadon hozzáférhető genetikai adatokat elemezték mindkét ősünk esetében. A kutatók az emberi örökítőanyag darabkái mellett a HPV16 DNS-töredékeinek tízezreit is azonosították. Azonban, mivel ezek a töredékek igen rövidke darabok voltak, azt se lehetett kizárni, hogy pusztán a véletlen műve az egyezés a víruséval, ezért többféle további ellenőrzést is végeztek.

Ezek során például kizárták, hogy létrejöhetne véletlenszerű, nem a vírusból eredő DNS-töredékből olyan eredmény, mint amit kaptak a két elődünk DNS-e alapján. Ezen felül speciális elemzéssel azt is kizárták, hogy modern kori szennyeződés lenne a vírusra utaló nyom. Végül azt is kimutatták, hogy a két ősi emberben a HPV16 kissé eltérő változatai voltak jelen, és ezek a különbségek mindkét esetben következetesen, ám egymástól függetlenül jelentek meg.

A brazil kutatók az igen alapos, sok részletre kiterjedő elemzéseiknek köszönhetően erős meggyőződéssel vallják, hogy a HPV16 eddigi legősibb ismert előfordulását sikerült kimutatniuk az Uszty-Isim emberben.

2024-ben egy másik kutatócsoport a kevésbé veszélyes HPV12 előfordulását azonosította egy, a Csagirszkaja-barlangban élt neandervölgyi genomjában. A friss vizsgálat azonban megkérdőjelezi, hogy a rákot okozó HPV16 változat neandervölgyi eredetű volna. Az Uszty-Isim embernél egy olyan HPV16-változatot találtak, amely egy régebbi, Eurázsiában elterjedt típushoz áll közel.

Ötzi esetében már jóval teljesebbek voltak a vírus DNS-darabkái, és arra utalnak, hogy az ő vírusváltozata igen közel állt a ma Európában gyakori formához. Az, hogy a HPV16 két rokon változata ilyen nagy térbeli és időbeli különbséggel is jelen volt, arra utal, hogy ez a súlyos hatású vírus régóta a modern ember kísérője lehetett – neandervölgyi közbelépés nélkül is.