Mi rejtőzik az örök jég alatt?

Az Antarktiszon végzett kutatások gyakran arra koncentrálnak, hogy mi rejtőzik az óceánban a lebegő jégsapka alatt, és hogy a klímaváltozás hogyan hat a jég olvadására. Egy nemzetközi csapat most egy ritkábban figyelembe vett réteget vett górcső alá: a jég alatti tájat.

Antarktisz: a kutatók elkészítették a legrészletesebb térképet

Az Edinburgh-i Egyetem és a Grenoble-i Institut des Geosciences de l’Environnement nemzetközi projektjében egy kutatócsoport Dr. Helen Ockenden vezetésével feltérképezte az Antarktisz szubglaciális felületét. Ez a jégtakaró alatt elterülő táj.

Korábban felfedezetlen dombok és hegygerincek kerültek napvilágra

Ehhez egy innovatív technikát, az Ice Flow Perturbation Analysis (IFPA) nevű módszert alkalmazták. A jégfelület nagy felbontású műholdas megfigyeléseit jégvastagság-mérésekkel és a jégáramlás fizikájával kombinálták, hogy feltárják az alatta fekvő topográfiát. Az alapelv: amikor a jég akadályok felett folyik az alapkőzeten, ez minimális változásokat okoz a jégfelszínen. Ezeket a finom változásokat, amelyek szabad szemmel alig láthatóak, a műholdak képesek érzékelni.

A Science folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint ezáltal számos eddig ismeretlen geológiai struktúrát tártak fel. Számos korábban felfedezetlen dombot és hegygerincet, egy csaknem 400 kilométer hosszú csatornát a Maud Subglacial Basinben (átlagosan 50 méter mély és 6 kilométer széles), mély U alakú völgyeket, valamint kilométer hosszú folyócsatornákat. A csapat által elkészített térkép a legrészletesebb a maga nemében - írja a futuzone.de.

A technológiai fejlődés döntő fontosságú a projekt számára

A kutatók szerint az Antarktisz feltérképezése elsősorban a technológiai eszközök fejlődésének köszönhető. „Olyan, mintha korábban egy durva pixeles filmkamerával rendelkeztek volna, most pedig egy igazán nagyított digitális képet kapnánk arról, ami valójában történik” – magyarázza a BBC Newsnak az első szerző, Dr. Ockenden az Edinburgh-i Egyetemtől.

A kutatók biztosak abban, hogy az újonnan meghatározott topográfia hozzájárul majd a jégveszteségre és a tengerszint emelkedésére vonatkozó előrejelzések pontosításához. A jég alatti geológiai struktúrák ugyanis meghatározzák, hogyan és hová folyik a jég. A térkép emellett javítani fogja a jégáramlás számítógépes modelleit is.

4 tény az Antarktisról

• Méret és elhelyezkedés: Az Antarktisz a Föld legdélibb kontinense, területe körülbelül 14 millió négyzetkilométer, ami Ázsia után a második legnagyobb szárazfölddé teszi. Szinte teljes egészében jég borítja, amely átlagosan körülbelül 1,9 kilométer vastag.
• Éghajlat és hőmérséklet: Az Antarktisz a Föld leghidegebb kontinense. A legalacsonyabb hőmérsékletet Kelet-Antarktiszon mérték, ahol a hőmérő akár -89,2 °C-ra is leeshet. Az extrém hőmérséklet ellenére ez a világ egyik legszárazabb régiója is, amelyet sarkvidéki sivatagnak minősítenek.
• Flóra és fauna: Az extrém éghajlati viszonyok miatt az élet az Antarktiszon korlátozott, de mégis lenyűgöző. A leggyakrabban előforduló állatok közé tartoznak a pingvinek, a fókák és számos tengeri madár. A növényzet főként zuzmókra, mohákra és algákra korlátozódik.
• Tudományos kutatás: Az Antarktisz nagy tudományos jelentőséggel bír, mivel egyedülálló lehetőségeket kínál az éghajlat- és környezetkutatás számára.

Nemzetközi tudományos csapatok mintegy 70 kutatóállomást működtetnek a régióban, ahol többek között a klímaváltozás hatásait, a jég mozgását és az extrém körülmények között élő életformákat vizsgálják. Nincs állandó emberi lakosság, de időnként több ezer kutató dolgozik ott.