Egy véletlenszerű felfedezés, ami mára egy egész tudományággá fejlődött

Röntgen a németországi Würzburgban, laboratóriumában dolgozott, amikor különös jelenségre lett figyelmes. Bár a katódsugárcsövet letakarta, egy közeli ernyő mégis világítani kezdett. A fizikus megpróbálta elzárni a sugarakat, de nem járt sikerrel. A döntő pillanat akkor jött el, amikor a kezét a készülék elé tartotta. A kivetített képen saját csontjait látta meg – ez lett a történelem első röntgenfelvétele. A felfedezés akkora szenzációt keltett, hogy híre pillanatok alatt bejárta a világot. A tudós ekkor még nem sejtette, hogy találmánya emberek millióinak életét menti majd meg. Röntgen nem állt meg a megdöbbenésnél, hanem tovább kísérletezett, és hamar rájött, hogy a képek rögzíthetők is. Nem sokkal később elkészült az első hivatalos röntgenfotó, amelyen felesége kezének csontjai és jegygyűrűje is jól látható volt – írja az Origo.

Az első röntgenfelvétel Nobel-díjat ért

A felvétel egyszerre volt lenyűgöző és ijesztő, hiszen addig senki sem látott még élő emberi testet belülről, műtét nélkül. A röntgensugarak káros hatásait akkor még nem ismerték. Az első években sokan úgy hitték, hogy teljesen ártalmatlan technológiáról van szó.

Csak később derült ki, hogy a nagy dózisú, ismételt sugárzás súlyos egészségkárosodást okozhat, ezért az orvosok és az asszisztensek ma már védőfal mögül készítik a felvételeket. A betegek számára azonban a modern röntgenvizsgálat biztonságos.

A történet egyik legmeglepőbb része, hogy Röntgen soha nem szabadalmaztatta a felfedezését. Úgy gondolta, az emberiséget szolgálja, nem üzleti célokat. Önzetlenségét később a tudomány világa is elismerte: 1901-ben ő kapta meg az első fizikai Nobel-díjat.

A véletlen felfedezésből így lett az orvoslás egyik legfontosabb eszköze és egy találmány, amely máig életeket ment.