Élménybeszámolót tartott Kapu Tibor

A videókkal és fotókkal illusztrált előadáson Kapu Tibor azt emelte ki, hogy bármikor megismételné azt az évekig tartó képzést, ami ahhoz vezetett, hogy a világűrbe utazhatott.

Elmondta, hogy az elmúlt 2-3 évben sokat tanultak, egyebek mellett oroszt, űrbiológiát és űrjogot. Szerteágazó tudás kell ahhoz, hogy az ember a világűrbe tudjon menni, és ott olyan kísérleteket tudjon végrehajtani, amelyekkel megbízták – mondta, hozzátéve, hogy a tanulás mellett rengeteget edzettek is.

Kedves emlékként idézte fel, amikor Új-Mexikóban tengeri kajakos képzésük volt, ahol azt vizsgálták, hogy hogyan viselkedik a csapat, ha a tervek változnak, és milyen vezetési stílus mellett tudnak a leghatékonyabban együttműködni.

Kapu Tibor beszélt arról is, hogy még a magyarországi kiválasztási folyamat során túlélő képzésen is részt vettek, aminek az volt a célja, hogy megtanulják, hogyan tudnak életben maradni bárhol a világon addig, amíg a mentőcsapatok meg nem találják őket.

Az űrutazás előtti időszakról azt mondta, hogy a tervezett indulás előtt két héttel már karanténba kerültek annak érdekében, hogy egészségesen érkezzenek a Nemzetközi Űrállomásra. A karantén ideje alatt az elejétől a végéig elpróbálták a felbocsátás folyamatát.

Elmesélte, hogy egy napig tartott az út a Nemzetközi Űrállomásra, ahová 25 magyar tudományos, kommunikációs és ismeretterjesztő kísérletet vittek.

Beszélt arról, hogy szeretett az űrállomáson aludni, ahol gumiszalaggal rögzítették magukat annak érdekében, hogy ne lebegjenek alvás közben.

Az űrállomáson töltött időről úgy fogalmazott, hogy az a 18 nap, amit együtt töltött más űrhajósokkal, tartalmas, békés együttélés és munka volt.

Cserényi Gyula elmesélte, hogy tartalékos űrhajósként ugyanazt a képzést kapta, mint Kapu Tibor. Minden űrhajósnak van egy tartalékosa, mert a cél az, hogy abban a pillanatban, amikor egy küldetés ténylegesen megvalósulhat, legyen egészséges mindenki a legénységből, és végre tudja hajtani a feladatát – mondta.

A kiképzésről elmondta, hogy az elméleti ismeretek megszerzése mellett sok olyan képességre is szert kellett tenniük, amik segítségével a különböző helyzetekben is végre tudják hajtani a feladatokat. Repültek vadászgéppel, műrepülővel és volt olyan feladatuk is, amikor izolált környezetben, kevés alvással kellett feladatokat megoldaniuk.

Cserényi Gyula beszélt arról is, hogy a Nemzetközi Űrállomásnak van Hustonban egy földi mása, ahol a NASA feladatokat adott nekik, hogy megszokják, hogyan mozoghatnak, közlekedhetnek majd a Nemzetközi Űrállomáson. Részt vettek egyebek mellett parabolarepülésen, ahol a súlytalansággal ismerkedhettek. Jártak Németországban és Japánban is, ahol megismerték az űrállomás európai és japán moduljainak működését – sorolta.