Körülbelül 200 millió évvel ezelőtt a Föld utolsó szuperkontinense, a Pangea elkezdett szétesni, és a lemeztektonika lassan eljuttatta a kontinenseket a ma ismert helyükre. A földrészek elhelyezkedése azonban korántsem végleges, és számos modell van arra, hogyan fog kinézni a világ több tíz millió év múlva, írja az IFLScience alapján a 24.hu.
Hosszú út vezetett a mai tudományos konszenzushoz a lemeztektonika kapcsán. Először Alfred Wegner német meteorológus vetette fel 1912-ben, hogy a kontinensek nem mindig voltak így, és hogy egykor egy szuperkontinensben egyesültek, amelyet Pangeának nevezett.
A hatvanas évek óta, amikor is a modern technológiáknak hála sikerült bizonyítani az elméletet, sokat fejlődött a tudomány, amelynek köszönhetően sikerült rávilágítani a lemeztektonika, a Föld éghajlati rendszere és óceánjai közötti kölcsönhatásokra. Emellett a szimulációk révén azt is modellezni lehet, merre alakul majd a Föld.
Mattias Green oceanográfus, a Bangori Egyetem Óceántudományi Iskolája szerint a modellek bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a Föld jelenleg egy különösen erős árapály-energia időszakon megy keresztül, amely körülbelül 20 millió évig fog tartani.
A következő szuperkontinens kialakulásakor az óceáni medencék egyetlen hatalmas víztestet alkothatnak majd.
A víztestnek alacsony lesz az árapályenergiája, amely kisebb hullámokhoz és tápanyagkeveredéshez vezet. Ennek eredményeként az óceán feneke valószínűleg oxigénhiányossá, és élettelenné válik majd egy hosszabb periódusra.
