Az éghajlatváltozás a következő 25 évben mintegy 19 százalékkal csökkenti a jövőbeli globális jövedelmeket egy olyan fiktív világhoz képest, amely nem melegszik. Ráadásul a legszegényebb és a légkör felmelegedéséért legkevésbé felelős területek szenvedik el a legnagyobb anyagi csapást – állítja egy új tanulmány, amelyet az AP szemlézett.
A németországi Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet kutatóinak a Nature című folyóiratban szerdán megjelent tanulmánya szerint az éghajlatváltozás gazdasági hatásai évi 38 billió dollárra rúghatnak 2049-re. A század végére pedig ez az összeg a kétszeresére nőhet.
„Elemzésünk azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás a következő 25 évben hatalmas gazdasági károkat fog okozni a világ szinte valamennyi országában, még az olyan magasan fejlett országokban is, mint Németország és az Egyesült Államok, ahol az előrejelzések szerint a jövedelem átlagosan 11 százalékkal csökken majd, Franciaországban pedig 13 százalékkal” – mondta a tanulmány társszerzője, Leonie Wenz éghajlatkutató és közgazdász.
A tanulmány vezető szerzője, Max Kotz éghajlatkutató szerint ezeket a károkat az éghajlatváltozás nélküli alaphelyzethez hasonlítják, majd a bruttó hazai termék várható globális növekedésével vetik össze.
„A hőmérséklet-emelkedések okozzák majd a legtöbb kárt a jövőben” – hangsúlyozta Kotz, és példa nélkülinek nevezte a helyzetet. Tavaly, a rekordmeleg évben a globális átlaghőmérséklet 1,35 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti időkben az amerikai Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal szerint. A Földön 1979 februárja óta nem volt a 20. századi átlagnál hűvösebb hónap.
Az Egyesült Államokban a tanulmány szerint a délkeleti és délnyugati államok gazdaságilag jobban megszorulnak, mint az északiak, a legnagyobb pénzügyi csapást Arizona és Új-Mexikó egyes részei szenvedik el. Európában a déli régiókat, köztük Spanyolország és Olaszország egyes részeit jobban sújtja a válság, mint például Dániát vagy Észak-Németországot.
Csak az Északi-sarkvidékkel szomszédos területek – Kanada, Oroszország, Norvégia, Finnország és Svédország – járnak jól, mondta Kotz.
Ez azt is jelenti, hogy azok az országok, amelyek történelmileg kevesebb üvegházhatású gázt bocsátottak ki egy főre vetítve, és anyagilag a legkevésbé képesek alkalmazkodni a melegedő időjáráshoz, szintén a legnagyobb pénzügyi károkat szenvedik el – tette hozzá.
A világ legszegényebb országai 61 százalékkal nagyobb jövedelemkiesést szenvednek el, mint a leggazdagabbak – állítja a tanulmány.
A dolgozat szerint a gazdasági károk a következő 25 évben rögzülnek, a kibocsátáscsökkentés pedig csak kis mértékben változtatja meg a jövedelemcsökkenést. A század második felében azonban ekkor két forgatókönyv valamelyike érvényesülhet.
Ha a világ képes lenne visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, és olyan trendre térne vissza, amely a felmelegedést két Celsius-fokra korlátozza az iparosodás előtti időkhöz képest, amely a 2015-ös párizsi klímamegállapodás felső határa, akkor a pénzügyi csapás a globális jövedelem húsz százaléka körül maradna. Ha azonban a kibocsátás a legrosszabb forgatókönyv szerint nő, akkor a pénzügyi csapás közelebb lesz a hatvan százalékhoz.
Ez azt mutatja, hogy a közvéleménynek nem szabad azt gondolnia, hogy ez egy pénzügyi „világvége”, és semmit sem lehet tenni. Mindenképpen károkat fogunk elszenvedni, de rajtunk áll, hogy mekkorát.
