A Föld keleti irányba forog, így a Nap, a Hold és minden általunk látható égitest ebből az irányból kel fel, majd nyugatra nyugszik. Ettől függetlenül a Föld ugyanúgy foroghatna az ellenkező irányba is: bár az eddig ismert világunk megváltozna, az élet mégis a szokásos módon folytatódna - írtja cikkében a hamuésgyémánt.hu.
Az IFL science eljátszott a gondolattal, és képzeletben megfordította a bolygónk forgását, és megnézte, mi történne a Földdel, ha nyugat felé forogna. Hozzá kell tenni: ha egy időre valóban leállna a Föld forgása, az apokaliptikus következményekkel járna de a gondolatmenetből ezt most vegyük ki.
Napfelkelte és napnyugta
A első dolog, amit másnap reggel észrevennénk, az a nyugaton felkelő Nap. Ez semmilyen katasztrofális pusztítást nem okozna a bolygón, de az időjárásunk megváltozna.
Változna a széljárás
A Föld forgása a szeleket is befolyásolja, a megváltozott forgás miatt a széljárás éppen ellentétes lenne. A passzátszelek az Egyenlítőnél már nem nyugat felé fújnának, és a keletről fújó szelek a középső szélességi körökben, például az USA-ban és Európában, de Argentínában és Ausztráliában sem tolódnának többé ebbe az irányba.
Mivel a bolygónk élővilága évmilliárdok alatt alkalmazkodott a jelenlegi körülményekhez, ezért a megváltozott forgási irány a legtöbb fajra, beleértve az embert is, hatással lenne.
Egy egyszerű példa: az Egyenlítőnél a passzátszelek a Szaharából tápanyagokat szállítanak az Amazonasba, segítve ezzel a régió biológiai sokféleségének fennmaradását – a megfordult széljárással ez a folyamat azonban nem mehetne végbe.
Óceáni áramlatok
Az áramlatokat is befolyásolja a forgási irány, a part menti területeken pedig a széltől függ mindez. Az óceánokban a meleg vagy hideg víz áramlása teljesen megváltozna, ami különös hatásokkal járna az egész bolygón, de ezeket nehéz lenne pontosan számszerűsíteni.
Új és eltűnő sivatagok
Ha egy olyan forgatókönyvet nézünk, ahol a megváltozott forgási irány már évezredekkel megtörtént, akkor a ma ismert világunk teljesen másképp nézne ki.
Egy 2018-as tanulmány egy ellenkező irányban forgó Föld-analógot modellezett, amiből kiderült, hogy az egyik legegyértelműbb különbség a Szahara lenne. A sivatag ugyanis nem lenne ott: a kutatás szerint Afrika és a Közel-Kelet sokkal zöldebb lenne, mint ma, míg az Egyesült Államok déli részén, a Karib-térségben, Közép-Amerikában, Dél-Brazíliában és Argentínában sivatagok lennének – ahogy Japán és Kína keleti partvidékén is.
A szelek és áramlatok eltolódása a hőmérsékletet és a csapadékot is befolyásolná. A most sivatagnak számító régiók sokkal melegebbek és szárazabbak lennének, de más területeken is történnének változások. Európa sokkal hidegebb és csapadékosabb lenne, csakúgy, mint Észak-Afrika és a Közel-Kelet, de Ausztrália egy része és Új-Zéland is így járna.
Nem minden bolygó forog egyformán
A Naprendszer összes bolygója ugyanabban az irányban kering a Nap körül, de az, hogy egy bolygó ellenkező irányban pörögjön, közel sem lehetetlen. Az Uránusz egy nagy ütközés következtében az oldalára fordult, így 84 éves Nap körüli útja során a pólusai a nyári időszakban közvetlenül a Nap felé mutatnak.
Még érdekesebb, ha megnézzük a Vénuszt: a forró ikertestvérének is nevezett bolygón rendkívül lassúak a napok, nagyjából 224-szer hosszabb, mint a Földé, és szintén az ellenkező irányba forog. A Vénuszon tehát a Nap keleten nyugszik – kár, hogy a bolygót vastag felhőtakaró fedi, és több mint 100 napba telne, amíg mindez megtörténne.
