Versenyképességi kérdés az Európai Űrügynökséggel folytatott kooperáció

A szakemberek általában egy-egy űrtechnológiát csupán űrtevékenységekben való felhasználásra fejlesztenek ki, ám előfordul, hogy az az élet részévé válik, és megjelenik többek között az infokommunikációban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban és az egészségügyben. Éppen ezért az Európai Űrügynökséggel (ESA) folyó együttműködés versenyképességi kérdés is – fejtette ki Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára az ESA főigazgatójával folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón.

Hozzátette: a találkozó egyik fő témája a gazdaság élénkítése volt, illetve az, hogy az űrtevékenység által előállított eszközök, eljárások, felvételek hogyan hasznosíthatóak. A magyar szakemberek az elmúlt években bizonyították alkalmasságukat és felkészültségüket az űrtechnológiában, és a kapcsolódó területeken. Az űrügynökség tagjaként Magyarország szándéka, hogy részt vegyen az ESA általános technológia-fejlesztő programjában – jelentette ki az államtitkár.

Fontos lépés volt, hogy Magyarország tavaly az ügynökség teljes tagja lett, ugyanakkor mindenki számára világos, hogy sokkal hosszabb története van a magyar űrkutatásnak és így partnerként rögtön bekapcsolódhatott különböző programokba – hangsúlyozta Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója.

Az űrtevékenység régen presztízsharcot jelentett a nagyhatalmak között, mostanra azonban a mindennapok részévé vált. Az ügynökség többek között azon dolgozik, hogy a legkülönbözőbb területeken hasznosítani tudják az kutatásból származó technológiákat – mondta a főigazgató.

Kötelező programokra ötmillió eurót (mintegy másfél milliárd forintot) fizet be a magyar állam, ez az összeg azonban visszapályázható. Emellett az említett választott, általános technológia-fejlesztési programra mintegy 1,1 millió eurós költséggel jár.