Végveszélyben a jegesmedvék

A cikkből az is kiderül, hogy a térség a globális átlagnál csaknem kétszer nagyobb mértékben melegszik. A szakemberek előrejelzése szerint a fenti ok miatt a jegesmedvék populációja körülbelül harmadával csökkenhet e század közepére. Az egyre növekvő átlaghőmérséklet eredményeként a jég tavasszal lényegesen korábban kezd el olvadni, ősszel pedig egyre később kezd el visszafagyni.

A műholdas adatok alapján a megfigyelt tizenkilenc jegesmedve-populáció élőhelyén az utóbbi negyven esztendőben évente héttel csökkent azon napok száma, amikor jég borította a tengert. Ennek következményeként a legnagyobb medveféle egyedei nem tudnak annyit vadászni, amennyi a túlélésükhöz szükséges, nem érik el a jégtáblák közelében élő fókákat.

Bizonyára ennek tudható be, hogy mára mindössze huszonötezerre apadt az állatok összlétszáma. Az életének legnagyobb részét a befagyott tengeren töltő állat a nyári olvadáskor a szárazföldön keres menedéket, és túlélését a szervezetében felhalmozott zsírtartalékok biztosítják egészen az újabb hideg időszakig.

A felmelegedés bizonyítéka az is, hogy az Alaszkában és Kanadában élő barnamedvék környezetük felmelegedése miatt egyre inkább észak felé vándorolnak, ahol elkezdtek párosodni az ott élő jegesmedvékkel, amelyek korábban az előbbi fajból mutálódtak. Az egyelőre tudományos elnevezéssel még nem rendelkező, ideiglenesen pizzlynek elnevezett egyedek a két faj kereszteződéséből jöttek létre.

Háború árnyékában

Katonai és geopolitikai szakértők szerint az Északi-sarkvidék lehet az a terület, amely kirobbanthatja a következő nemzetközi, fegyveres konfliktust, mivel a térség rendkívül gazdag ásványkincsekben, amelyeket Oroszország mellett az Egyesült Államok, Kanada, Japán, és Kína is birtokolni szeretne. A kőolaj, földgáz kitermelése bonyolult feladat a sarkkörön túl, ez azonban nem lehet akadály, ha a befektetés gazdaságos, néhány térségbeli sziget pedig ritka fémérceket rejt. A természetvédők egy része abban bízik, hogy az északi sarkköri üzlet nem lehet nyereséges, számos szakember szerint ugyanakkor ez segíthet elkerülni az említett katonai konfliktust is.

Luxusút sznoboknak

Egyetlen nyár alatt kelt át a az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő északnyugati és északkeleti átjárókon a Northabout nevű jacht, amely az úton nem vette igénybe a jégtörők szolgáltatásait, mivel azokra nem is volt szüksége. A luxustúra tehetős utasai testközelből szemlélhették meg az Északi-sarkvidék állatvilágát, illetve az ott élő emberek életét. A kritikus hangok szerint a Northabout útja nemcsak azt mutatja meg, hogy a klímaváltozás következményei egyértelműek, hanem az ember cinizmusát is, bírálóik szerint a gazdag emberek hasonló túrái komoly károkat okoznak a természetben, miközben tudományos értéket nem képviselnek.