Régészek tártak fel egy ókori tömegsírt Athénban, a mai modern város egyik negyedében. A kutatási terület mintegy ötven százalékát megvizsgálva nyolcvan férfiholttestet találtak szorosan egymás mellett. Az áldozatok közül harminchatan a fejük felett meg voltak bilincselve – írta a Múlt-kor című történelmi magazin online kiadása.
Az athéni Külón az időszámításunk előtti 640-ben megtartott harmincötödik antik olümpiai játékok sztárja volt: a kettős futás bajnoka. Az idei olimpiai évben az ilyen személyiségekre különösképp odafigyelünk. A nemesi származású hellén atléta és nem mellesleg államférfi a megarai türannosz, Theagenész lányát vette feleségül. De a történelemtudomány szempontjából egyébként is fontos időszak volt ez, hiszen ekkoriban került hatalomra Ancus Martius római király, az asszírok pedig ez idő tájt verték le a Lügdamisz vezette kimmereket, és persze a gazdaságtörténetet is fellendítette, hogy a kisázsiai Lüdiában ekkor használtak először nemesfémből vert pénzt. A hellén világ pedig Külónt ünnepelte.
Nyolc évvel később, időszámításunk előtt 632-ben ismét olümpiai játékokat tartottak, amikor Külón puccsot kísérelt meg Athénban, apósa, Theagenész támogatásával, de csúfosan leverték őt és társait. Hívei menekülés közben az Akropoliszon, Pallasz Athéné templomában kerestek menedéket, ahol a hely szentségének tiszteletben tartása miatt nem eshetett volna bántódásuk. De – ahogy számtalan más példát is láthattunk már erre az évezredek folyamán, üldözőik kegyetlenül lemészárolták őket. A puccs eseménysorát jegyzi úgy a történelem, mint a külóni vérbűnt.
A görög archeológusok most azt feltételezik, hogy Külón hívei lehettek azok a férfiak is, akiknek holttestét megtalálták az antik tömegsírban. A maradványok fiatal, jó felépítésű, kiváló fogazattal rendelkező férfiakhoz tartoztak, akik a vizsgálatok szerint nem szenvedtek csonttöréseket – mondta el Sztella Kriszulaki régész, kutatásvezető a Központi Régészeti Tanácsban tartott előadásán.
Nyolc évvel később, időszámításunk előtt 632-ben ismét olümpiai játékokat tartottak, amikor Külón puccsot kísérelt meg Athénban, apósa, Theagenész támogatásával, de csúfosan leverték őt és társait. Hívei menekülés közben az Akropoliszon, Pallasz Athéné templomában kerestek menedéket, ahol a hely szentségének tiszteletben tartása miatt nem eshetett volna bántódásuk. De – ahogy számtalan más példát is láthattunk már erre az évezredek folyamán, üldözőik kegyetlenül lemészárolták őket. A puccs eseménysorát jegyzi úgy a történelem, mint a külóni vérbűnt.
A görög archeológusok most azt feltételezik, hogy Külón hívei lehettek azok a férfiak is, akiknek holttestét megtalálták az antik tömegsírban. A maradványok fiatal, jó felépítésű, kiváló fogazattal rendelkező férfiakhoz tartoztak, akik a vizsgálatok szerint nem szenvedtek csonttöréseket – mondta el Sztella Kriszulaki régész, kutatásvezető a Központi Régészeti Tanácsban tartott előadásán.
