Szinte napra pontosan öt év után újraindították tegnap a Vénusz légkörét vizsgálni hivatott Akatsuki (Hajnalpír) japán űrszondát, hogy megpróbálják ismét a távoli bolygó körüli elliptikus pályára állítani.
Az NHK japán közszolgálati televízió híradása szerint öt évvel az első, sikertelen próbálkozás után mintegy húsz percig üzemeltették az űreszköz manőverezésre használt négy kisebb hajtóművét, de csak két nap múlva derül ki, hogy az Akatsukit a kívánt pályára sikerült-e állítani. Elliptikus pályán mozogva a Hajnalpír röppályájának Vénuszhoz legközelebbi pontja 550 kilométer lenne a bolygótól, és legfeljebb 300 ezer kilométerre távolodna el tőle, nyolc-kilenc nap alatt kerülve meg a bolygót. Az űrszonda várhatóan két éven át küld adatokat a Földre. A japán űrkutatási hivatal (JAXA) szakemberei abban reménykednek, hogy sikerül újabb titkokat megfejteni a Vénusz klímájáról, és megérteni légköri szerkezetét. A Hajnalpírt 2010 májusában indították útjára a Földről, a szonda hét hónappal később, 2010. december 7-én érte el az Esthajnalcsillagnak is nevezett Vénuszt, és kezdte meg a pályára állás műveletét, de megszakadt vele a rádiókapcsolat.
Más problémák is akadtak, és végül kiderült, hogy meghibásodott a főhajtóműve, ezért nem sikerült a célt elérnie. A JAXA szakemberei végül megmentették a szondát, és Nap körüli pályára állították. Számos kérdés nyugtalanítja a japán tudósokat, például az, hogy miközben a szonda élettartamát négy évre tervezték, már öt éve van az űrben. Ez idő alatt erős napsugárzás érte, néha 140 fokra hevült fel, de egyelőre semmi sem utal arra, hogy mindez kárt tett volna benne.
A Föld testvérbolygójának tartott Vénusz méretét és korát tekintve igencsak hasonlít bolygónkhoz, ám klímája sokkal ellenségesebb az ember számára. Felszíni átlaghőmérséklete 460 Celsius-fok körül van, a légköri nyomás pedig csaknem százszorosa a földi atmoszférának. Légköre nagy mennyiségben tartalmaz szén-dioxidot. A kutatók úgy vélik, hogy a Vénusz légkörének tanulmányozása segíthet jobban megérteni a földi körülmények kialakulását, hiszen valaha ehhez hasonló légköri viszonyok lehettek bolygónkon is.
Más problémák is akadtak, és végül kiderült, hogy meghibásodott a főhajtóműve, ezért nem sikerült a célt elérnie. A JAXA szakemberei végül megmentették a szondát, és Nap körüli pályára állították. Számos kérdés nyugtalanítja a japán tudósokat, például az, hogy miközben a szonda élettartamát négy évre tervezték, már öt éve van az űrben. Ez idő alatt erős napsugárzás érte, néha 140 fokra hevült fel, de egyelőre semmi sem utal arra, hogy mindez kárt tett volna benne.
A Föld testvérbolygójának tartott Vénusz méretét és korát tekintve igencsak hasonlít bolygónkhoz, ám klímája sokkal ellenségesebb az ember számára. Felszíni átlaghőmérséklete 460 Celsius-fok körül van, a légköri nyomás pedig csaknem százszorosa a földi atmoszférának. Légköre nagy mennyiségben tartalmaz szén-dioxidot. A kutatók úgy vélik, hogy a Vénusz légkörének tanulmányozása segíthet jobban megérteni a földi körülmények kialakulását, hiszen valaha ehhez hasonló légköri viszonyok lehettek bolygónkon is.
