A neutrínóoszcilláció felfedezéséért Kadzsita Takaaki japán, valamint Arthur B. McDonald kanadai tudós veheti át december 10-én az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tegnapi stockholmi bejelentése szerint.
A japán Kadzsita Takaaki és a kanadai Arthur B. McDonald részecskefizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia az idei fizikai Nobel-díjat. A két tudós kulcsszerepet játszott annak bizonyításában, hogy a neutrínóknak van tömegük - érvelt tegnapi döntése indokolásában az illetékes bizottság.
Neutrínóval van tele a világegyetem az ősrobbanás óta, az emberi testen, például az ujjunk hegyén másodpercenként több ezermilliárd neutrínó halad át, amiből semmit sem érzékelünk – mondta lapunknak Horváth Dezső fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske– és Magfizikai Intézetének kutatója. A felfedezés jelentőségét az adja, hogy kiderült, a neutrínók – amelyekből háromfélét különböztetünk meg, az elektron–, a müon– és a tauneutrínót – képesek felvenni a másik tulajdonságait, ami azt jelenti, hogy ezeknek a részecskéknek a korábbi elméletekkel szemben mégis van tömegük. A neutrínóoszcillációnak elnevezett jelenség ugyanakkor felveti, hogy létezhet egy eddig nem ismert erő, amely ezt az átalakulást okozhatja – tette hozzá a szakember. A neutrínók észlelésére hatalmas föld alatti detektorok épültek, ezek közül az egyik legnagyobb három kilométer mélyen van az Antarktisz jege alatt.
Korábban sokáig rejtély volt, hogy hová tűnnek a Napból származó elektronneutrínók, ugyanis sokkal kevesebbet észleltek belőlük, mint amennyit központi csillagunk tevékenysége alapján vártak. A tegnap Nobel-díjjal elismert Arthur B. McDonald mutatta ki először, hogy a Napból a Föld felé tartó neutrínók egy része átalakul – részletezte Horváth Dezső.
A másik nagy kérdés az volt, hogy miért tűnik el a földi légkörben a kozmikus sugárzás hatására a keletkező müonneutrínók egy része. Takaaki Kajita és kollégái mutatták ki, hogy ezek is kimutathatók, de tauneutrínókká alakulnak.
A korábbi elméletek azért is érveltek amellett, hogy a fenti részecskéknek nincs tömegük, mert a számítási modellek szerint akár egy fényév vastagságú ólomfalon is képesek úgy áthatolni, hogy akár felük is egyetlennel atommal ütközne.
A kitüntetettek nyolcmillió svéd koronával gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik Stockholmban.
A Science Watch nevű weboldal évente összeállítja a Nobel-díjjal elismerhető kutatók listáját a témáik népszerűsége alapján. Számításaik szerint az idei díjra egy magyar kutató, Krausz Ferenc, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem kísérleti fizikai tanszéke vezetője és a Max Planck Kvantumfizikai Intézet igazgatója is komoly esélyes volt.
