Az, hogy valakinek az egyik létfontosságú szervén, vagyis a tüdején manipulálnak, pontosan azt igényli, hogy olyan eszközöket használjanak közben, amelyek segítségével a műtét után is felügyelhetik a beteg állapotát, felépülését – mondta Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház korábbi főigazgatója. Az intézetben két új, modern betegfigyelő monitor üzemel az év minden napján, ezek nemcsak légzés- és pulzusszámot mérnek, hanem több egyéb paramétert, például EKG-t vagy akár vér oxigénszintjét is.
– A múlt év decemberében bővült az egykori Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház gépparkja két olyan készülékkel, amely az intézmény mellkassebészeti tevékenységében nyújt segítséget. Pontosan mi a funkciójuk?
– Igen, tavaly decemberben kapott a mellkassebészeti részleg két betegőrző monitort, ami azért nagyon fontos, mert a különféle nagyműtétek után órákig, de sokszor akár napokig is megfigyelés alatt kell tartani a betegeket, illetve rögzíteni a fiziológiás, vagyis az életműködésük paramétereit. A most kapott gépek igen modernnek számítanak. A kórházban található összes betegfigyelő eszköz között is korszerűnek tekinthetők. A mellkassebészet területén különösen nagy jelentősége van ennek, hiszen nyitott nagyműtéteket is végeznek. Veszélyes helyzetek alakulhatnak ki, ezekhez elengedhetetlen a folyamatos monitorozás.
– Eddig a miskolci kórház ilyen készülékkel nem rendelkezett?
– Ilyen típusú gépekkel nem dolgoztunk még. Leegyszerűsítve, sokkal több paramétert rögzítenek és jeleznek, mint egy átlagos betegfigyelő. Például míg a régebbi típusú készülékek csak a légzést vagy a pulzusszámot mutatták, addig az új gépek a többi között mérik például a vér oxigénszintjét, de EKG-t is jeleznek. Az ilyen típusú betegmegfigyelőket nevezik többparaméteres készülékeknek.
– Más hazai kórházakban van már ilyen betegfigyelő?
– Biztosan van már máshol is az országban, nem lenne igaz, ha azt állítanám, hogy nincs. Ez nem kisebbíti azt a tényt, hogy a B-A-Z Megyei Kórházban a két készülék átvételével emelkedett a betegellátás színvonala a mellkassebészeti részlegen.
– Hány beteget lát el a részleg éves szinten?
– Körülbelül ötszáz-hatszáz pácienst fogad évente a mellkassebészet. Az ellátott betegek közül nem mindenkit kell monitorozni, ezt csak a súlyosabb beavatkozások során alkalmazzák. Mégis, a két monitor folyamatosan igénybe van véve, ezek praktikusan az év minden napján működnek, és a részleg igényeit teljes egészében lefedik.
– A tavaly év végén kapott betegfigyelők csak mellkassebészeti eseteknél alkalmazhatók vagy nem specifikusak?
– Alapvetően nem csak a mellkasi nagyműtéteknél, hanem bármilyen más sebészeti beavatkozásoknál vagy intenzív ellátás során alkalmazhatók. Minden olyan műtétnél igénybe vehetők, amelynél szükséges a beteg életfunkcióinak mérése, rögzítése. Ez függhet a beavatkozás esetleges szövődményeitől vagy a beteg állapotától is. Sokszor előfordul, hogy valamilyen betegség megoldása kisműtétnek indul, aztán nagyműtét lesz belőle. Előfordulhat, hogy olyan szövődmény alakul ki beavatkozás közben, ami szükségessé teszi a betegfigyelő használatát, például egy hirtelen belső vérzés vagy esetleg egy váratlan szívmegállás. Az ilyen speciális készülékek egyébként drágák, nagyjából két és fél millió forintba kerül egy-egy ilyen műszer.
– A B-A-Z Megyei Kórház infrastrukturálisan igen jól felszerelt, az országban például az egyik legmodernebb koraszülöttosztállyal rendelkezik. Mennyit javított a két új monitor a felszereltségén, kiemeli- e a mellkassebészetet az országos ellátás színvonalából?
– Bár az ellátás színvonalán sokat javított a két készülék, az országos átlagból nem a műszerek, hanem a tudás, a gyakorlat emel ki. A műszerek segítségével stabilabbá, kiszámíthatóbbá vált a nagyműtétek hatékonysága, végkimenetele. Maga a mellkassebészet a miskolci kórház sebészeti tevékenységének egy része, mellette még több sebészeti részlege van.
– Azt mondta, kiszámíthatóbb lett az ellátás. Pontosan mit ért ez alatt?
– Egy betegőrző monitor vagy bármilyen készülék, ami a beteg egészségének helyreállítását szolgálja, az orvos kezében eszköz a gyógyításhoz. Ilyenformán pedig ha olyan helyre kerül a beteg, ahol jó szakemberek és korszerű eszközök vannak, akkor nem a szerencsén múlik, hogy meggyógyul vagy sem, hanem jól vezetett módon nagyobb esélye van a gyógyulásra. A mellkassebészetnek az egyik legnagyobb beavatkozási területe a daganatsebészet. Nyilván a műtétek kockázatát is ez adja, hiszen a tüdőrák az egyik vezető halálozási ok. A mellkassebészeti beavatkozások nagy részét tehát az operálható daganatok eltávolítása teszi ki. Nagyműtétekről van szó, amelyek magas fokú precizitást igényelnek. Az, hogy valakinek az egyik létfontosságú szervén, vagyis a tüdején manipulálnak pontosan azt igényli, hogy olyan eszközök segítségével végezzék a beavatkozást, amelyek a műtét után is felügyelik a beteg állapotát és felépülését.
– Ahogy mondta, a tüdőrák az egyik vezető halálok a daganatos megbetegedések között is. Mennyit fejlődött a mellkassebészet, és mennyiben módosultak a gyógyulási esélyek az elmúlt tíz-tizenöt év távlatában?
– Nem vagyok a szakmának tudora, de ugyanúgy, mint más sebészeti ágaknál, a nyílt beavatkozásoktól fokozatosan jutottak-jutnak el az endoszkópos műtétekig, ami komoly elmozdulást jelent a világszínvonal felé. Az orvostudomány ebbe az irányba halad. Egy-egy ilyen eljárásnál az a végcél, hogy minél kisebb felületen kelljen felnyitni a beteget, és inkább optikai rendszereken keresztül végezzék el a szükséges beavatkozást. Ugyanezt az irányt követi a miskolci kórház is.
– Az intézmény oktatókórházként is működik. Milyen újítást vezettek be a gyakorlati képzés területén?
– Valóban, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház a Miskolci és a Debreceni Egyetem oktatókórházaként működik. Ahhoz, hogy a feladat által támasztott kritériumoknak meg tudjon felelni, oktatótermeket kellett kialakítania. Ez év márciusában sikerült egy olyan termet létrehozni, amely minden európai követelménynek megfelel. Az oktatóterem egyik különlegessége egy speciális interaktív tábla, amely az adott helyszínen is több funkciót lát el, de ami ennél is érdekesebb, hogy be van kötve a kórház informatikai rendszerébe. Ennek segítségével a hallgatók anélkül, hogy a műtőbe bemennének, közelről láthatnak gyakorlatilag bármilyen beavatkozást az oktatóteremben ülve. Egy ilyen oktatóterem értéke egyébként hárommillió forint, nem szólva arról, hogy különböző előnyei vannak. Egyrészt nem „téblábolnak” sokan a műtőben, másrészt pedig így sokkal többet látnak az eljárásból, mintha bent a helyiségben követnék végig az eseményeket. És akár kérdezni is tudnak. Egy negyvenszemélyes teremről van szó, amelyben az interaktív táblán keresztül kommunikálni lehet, ami az oktatási tevékenységben nagy előrelépést jelent.
