Meglepetéssel szolgált a szakembereknek a tengeri ökorendszer

Az eredményekről a Cell tudományos szaklapban jelent meg tanulmány. A Columbia Egyetem tudósai Stephen Goff vezetésével a kutatás kezdeti szakaszában New York és Maine térségében, valamint a kanadai Prince Edward-sziget partjainál gyűjtött tátogókagylók (Mya arenaria) tumorsejtjeinek DNS-vizsgálatát végezték el – olvasható a cikket ismertető PhysOrg hírportál összefoglalójában. Mint kiderült, az egymástól távol eső helyszíneken gyűjtött élőlényeket megbetegítő tumoros sejtek genetikailag gyakorlatilag azonosak voltak, mintha klónozták volna őket, ugyanakkor különböztek a gazdaszervezet genotípusától.

Vizsgálataink arra világítanak rá, hogy a daganatos sejtek egyetlen forrásból származnak, nem pedig a gazdaszervezetben fejlődnek ki – hangsúlyozta Stephen Goff. Ebből következik, hogy a daganatos sejtek fertőzőek, és elég sokáig életképesek maradnak ahhoz, hogy a tengervízzel egyik kagylóról a másikra terjedjenek. Azt viszont a kutatók nem tudták meghatározni, hogy eredetileg milyen mutáció következtében fejlődött ki ez a tumorféleség és hogyan betegíti meg a kagylókat. Az állatvilágban csupán két, egyedről egyedre terjedő daganatos betegség ismert. Az egyik a tasmaniai ördögöket fertőzés útján megbetegítő arctumor, amely az 1990-es évek vége óta hetven százalékkal csökkentette egyedszámukat, a másik a kutyák nemi úton terjedő rákos megbetegedése. A daganatos kór horizontális terjedését ritka jelenségnek tartottuk, amely csupán az emlősök között figyelhető meg. Kutatásaink bizonyították, hogy tengeri ökorendszerekben is előfordul, vagyis a természetben sokkal elterjedtebb, mint korábban hittük – összegezte Stephen Goff.