Történelem

Gigászi fül szondázza az eget

A fél kilométer átmérőjű kínai parabolaantenna építésének kezdetekor kilencezer embert telepítettek ki

Az utolsó panel is a helyére került a Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope (FAST) nevű kínai rádiótávcső harminc focipálya méretű antennáján. Most jön a tesztelési időszak, és ha ez is rendben megy, szeptemberben megkezdheti a működését a világ legnagyobb egytányéros űrfigyelő műszere.

antenna
Az utolsó elemek beemelése előtti képek: az emberek alul jól szemléltetik a hatalmas méreteket (Fotó: Reuters/China Daily)

Az objektum építése 2011 márciusában kezdődött a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban, egy katlanban, amelyet három, egymástól ötszáz méter távolságra lévő domb vesz körül. A helyszín kialakításához egymillió köbméter földet és sziklát szállítottak el, továbbá kilencezer embert kell elköltöztetni a környékről, hogy az általuk generált elektronikus tevékenység ne zavarja a berendezés működését.

A távcsövet négyezer-négyszázötven, tizenegy méter oldalhosszúságú, háromszög alakú alumínium panelből illesztették össze, ezekből került most a helyére az utolsó is. Méreteiben és teljesítményében felül fogja múlni a Puerto Ricóban fekvő Arecibo Obszervatórium rádiótávcsövét is, amely a jelenlegi csúcstartó a maga 305 méter átmérőjű parabolaantennájával.

A FAST átmérője ugyanis fél, kerülete pedig körülbelül 1,6 kilométer lesz. A vezetékekkel és robotokkal mozgatható, több irányból érkező informá­ciók észlelésére alkalmas, hatalmas tányért acéloszlopok és kábelek ezrei tartják a föld felett. Alatta a karbantartók járatai futnak. Az egyik környező domb tetején egy megfigyelőállomást is kialakítanak, amit a civil látogatók előtt is megnyitnak. A kínai hírügynökség ismertetőjéből kiderül, az eszköz új fejezetet nyithat az űrkutatásban, hiszen az ország tudósai eddig kénytelenek voltak másodkézből származó adatokra támaszkodni. Az új, nagy gyűjtőfelületű távcső javíthat a kínai űrkutatás hatékonyságán, ezzel ugyanis a gyengébb, illetve nagyobb távolságból érkező rádióhullámokat is észlelhetnek – mondta korábban Vu Hsziang-ping, a Kínai Csillagászati Egyesület vezetője. Szerinte az új távcső segíteni fogja a Tejútrendszeren kívüli intelligens élet és a világegyetem keletkezésének kutatását.