DNS-vizsgálatokkal támasztották alá ausztrál kutatók, hogy valóban a bennszülöttek voltak a kontinens első lakói és nem a modern ember egy már kihalt ága, ahogy azt egy 2001-es tanulmány szerzői állították, heves vitát kirobbantva a tudományos közösségben
Az ausztrál Griffith Egyetem szakemberei az 1974-ben feltárt úgynevezett mungói ember (Mungo Man) maradványait vizsgálták meg újra, megállapítva, hogy a leleteken végzett korábbi DNS-vizsgálatok eredményei pontatlanok, mivel a minták szennyezettek voltak - írta az Australia Network portál.
"A mungói embertől származó minta, amelyet újra teszteltünk, öt különböző európai embertől való szekvenciákat tartalmazott, ami szennyezettségre utal" - mondta David Lambert, az ausztrál Griffith Egyetem Humánevolúciós Kutatóközpontjának (RCHE) professzora.
A szakemberek ugyanakkor a Willandra-tóvidékről származó több mint húsz másik ősi leletet is újra megvizsgáltak és a legújabb DNS-elemző technológiát alkalmazva sikerrel feltárták a Mungo-tó egyik legkorábbi lakójának genomszekvenciáját, bizonyítva, hogy a kontinens első lakói valóban a bennszülöttek voltak.
A mungói ember maradványait az Új-Dél-Wales állambeli Willandra-tóvidéken tárták fel. Egy 2003-as Nature cikk szerint a fosszíliák 40 ezer évesek. Korábbi vizsgálatok arra a megállapításra jutottak, hogy a mungói ember 50 évesen halt meg és ízületi gyulladástól szenvedett. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt mostani tanulmány ausztrál bennszülöttek bevonásával készült.
