Nem olyan régi a fekete himlő, mint azt eddig hitték - állítják kutatók. Az eddig himlőnek tulajdonított ősi haláleseteket más betegségek okozhatták. A veszedelmes betegség kórokozóját 1980-ban kihaltnak nyilvánították.
A himlőt eddig az emberiség egyik legrégebbi járványaként tartották nyilván. Egy litvániai templom 17. századi gyerekmúmiájában talált vírusmaradványok alapján azonban szakértők megállapították, hogy az 1980-ben bekövetkezett kihalásáig Európában évszázadokon át pusztító kór nem is olyan régi, mint azt eddig hitték.
A litvániai DNS-maradvány genetikai vizsgálata és a modern himlő DNS-ével történő összehasonlítása során kiderült, hogy csak egy olyan közös elődre vezethetők vissza, amely 1588 és 1645 között alakult ki - közölte a kanadai Hamiltonban lévő McMaster Egyetem szakértője, Hendrik Poinar vezette nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című tudományos lapban. A vírus két fő ága, a többnyire halálos Variola major és a kevésbé agresszív Variola minor a kutatás szerint azután alakult ki, hogy Edward Jenner angol orvos 1796-ben kifejlesztett egy oltóanyagot.
Eddig úgy hitték, hogy már évezredekkel ezelőtt estek emberek a fekete himlő áldozatául Kínában, Indiában és Egyiptomban - az időszámítás előtt 1145-ben elhunyt V. Ramszesz fáraóról is ezt hitték. A múmiáján lévő himlőhelyek azonban származhattak kanyarótól vagy bárányhimlőtől is.
"A tanulmány a fekete himlő evolúciójának kezdetét sokkal későbbi időpontra teszi. Továbbra sem tudni, melyik állat volt a vírus forrása, és mikor került át először az emberre" - mondta Eddie Holmes, a Sydney-i Egyetem evolúcióbiológusa.
Mielőtt a kutatók kivonták a vírus DNS-ét a múmiából, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélyét kellett kérniük hozzá. Poinar hangsúlyozta, hogy a mintákat olyan részletesen fragmentálták, hogy azok nem jelenthettek veszélyt. "Azokat sem fertőzte meg, akik az elmúlt évtizedekben a múmiával foglalkoztak" - tette hozzá.
Bár a himlő hivatalosan 1980-ban kihalt, vannak még élő vírusok, amelyeket a legnagyobb biztonsági fokozatú laborokban őriznek az Egyesült Államokban, Atlantában és Oroszországban, Novoszibirszk közelében. A minták eredetileg 1999-re tervezett megsemmisítését már többször elhalasztották.
Mivel a kórkozót kihalt fajként tartják számon, a lakosság nem is kap védőoltást ellene – ez pedig komolyan aggasztja azokat, akik a vírus visszatérésétől, illetve vegyi fegyverként történő felhasználásától tartanak. Védettség híján a betegség újbóli elszabadulása rettenetes pusztítást végezhetne a lakosság körében – ahogyan ez meg is történt, amikor Cortés és konkvisztádorai először léptek Amerika földjére. A behurcolt kór csakhamar elterjedt az őslakosok között, így a fejlettebb fegyverekkel rendelkező hódítók könnyűszerrel legyőzhették az ismeretlen betegségtől legyengült indiánokat.
