Történelem
A csillagoktól a tüzelőanyagig
Jól pályáztak a magyar kutatók az EU projektjén
Három magyar kutató nyert az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant pályázatán. Mindhárman a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programjának kutatócsoport-vezetői. Hangya Balázs az MTA KOKI-ból, Janáky Csaba a Szegedi Tudományegyetemről és Kóspál Ágnes az MTA CSFK-ból öt évre szóló, egyenként nagyjából másfél millió euró értékű támogatást nyert el. A pályázók felkészítésében ERC nemzeti kapcsolattartó pontként (ERC NCP) közreműködött az MTA Titkárság Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya is.
Hangya Balázs kutatásai során azt vizsgálja majd, hogy az agy különböző kéreg alatti, úgynevezett neuromodulátoros rendszerei hogyan dolgoznak össze a tanulás során. A kutatás jelentős eredményeket hozhat például a Parkinson- és az Alzheimer kórban tapasztalt kognitív zavarok megértésében.
Janáky Csaba programjának alapját egy fotoelektrokémiai módszer adja, amelynek során félvezetőkön alapuló elektródokon a napfény által keltett elektronlyukpárok segítségével hajtanak végre reakciókat. Ezáltal lehetőség nyílik a korábbiaknál jelentősen hatékonyabb és gazdaságosabb technológiák tudományos megalapozására. A végső cél olyan folyamatos üzemű reaktorok (foto-elektrokémiai cellák) készítése, amelyek segítségével ipari szén-dioxid-forrásokat (például füstgázok) felhasználva lehet tüzelőanyagokat előállítani.
Kóspál Ágnes ERC-projektje azt tűzi ki célul, hogy fiatal, most születő csillagok körüli anyagkorongok vizsgálatával realisztikus kezdőfeltételeket adjon a bolygókeletkezési elméletek számára. Az utóbbi években a csillagászati műszertechnika látványos fejlődése megmutatta, hogy a csillag körüli korongok szerkezete jóval bonyolultabb, mint eddig hitték. A kutatás másik fő kérdése, hogy a változékony anyagáramlás és az azzal kapcsolatos hirtelen felfényesedések hogyan hatnak vissza a csillag körüli korong bolygókeletkezési zónájának szerkezetére, kémiai összetételére.
Hangya Balázs kutatásai során azt vizsgálja majd, hogy az agy különböző kéreg alatti, úgynevezett neuromodulátoros rendszerei hogyan dolgoznak össze a tanulás során. A kutatás jelentős eredményeket hozhat például a Parkinson- és az Alzheimer kórban tapasztalt kognitív zavarok megértésében.
Janáky Csaba programjának alapját egy fotoelektrokémiai módszer adja, amelynek során félvezetőkön alapuló elektródokon a napfény által keltett elektronlyukpárok segítségével hajtanak végre reakciókat. Ezáltal lehetőség nyílik a korábbiaknál jelentősen hatékonyabb és gazdaságosabb technológiák tudományos megalapozására. A végső cél olyan folyamatos üzemű reaktorok (foto-elektrokémiai cellák) készítése, amelyek segítségével ipari szén-dioxid-forrásokat (például füstgázok) felhasználva lehet tüzelőanyagokat előállítani.
Kóspál Ágnes ERC-projektje azt tűzi ki célul, hogy fiatal, most születő csillagok körüli anyagkorongok vizsgálatával realisztikus kezdőfeltételeket adjon a bolygókeletkezési elméletek számára. Az utóbbi években a csillagászati műszertechnika látványos fejlődése megmutatta, hogy a csillag körüli korongok szerkezete jóval bonyolultabb, mint eddig hitték. A kutatás másik fő kérdése, hogy a változékony anyagáramlás és az azzal kapcsolatos hirtelen felfényesedések hogyan hatnak vissza a csillag körüli korong bolygókeletkezési zónájának szerkezetére, kémiai összetételére.