Az izgalom egy gondosan csiszolt kőgömb felfedezéséből fakad, amelynek nincsenek ismert megfelelői a világ ezen részén korábban felfedezett régészeti lelőhelyeken. Mintha ez nem lenne elég, a funkciója továbbra is teljes rejtély.
A felfedezést Vafa Mahmudova csapata vezette ásatások során tették az Azerbajdzsáni Nemzeti Tudományos Akadémia Régészeti és Antropológiai Intézetéből. A kőgömb átmérője körülbelül 10 centiméter, súlya pedig 1,87 kilogramm. Felületét gondosan simították és polírozták, de nincsenek rajta olyan nyomok, amelyek lehetővé tennék a használatának könnyű azonosítását. Nincsenek rajta lyukak akasztásra, és nem mutatják az ütőeszközökre jellemző sérülések, illetve az intenzív használat jeleit sem.
Az ilyen nyomok hiánya azt jelenti, hogy a régészek nem tudják a neolitikus leletek egyik ismert kategóriájába sem besorolni. A kutatók szerint a tárgy rituális vagy ceremoniális célt szolgálhatott. Azonban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a golyót súlyként vagy egy jelenleg ismeretlen eszköz részeként használták. A kutatás jelenlegi szakaszában egyik hipotézist sem erősítették meg meggyőzően. Részletes anyagelemzésekre, mikroszkópos felületvizsgálatokra és a régészeti kontextus alapos vizsgálatára lesz szükség.
Maga a Pashatepe lelőhely Azerbajdzsán egyik legfontosabb neolitikus települése. Az i. e. 6. évezred első felére nyúlik vissza, körülbelül nyolcezer évvel ezelőttre. Ekkorra a régióban élő közösségek már letelepedtek, napon szárított téglákból építettek házakat, növényeket termesztettek, állatokat tenyésztettek és kerámiamesterségeket fejlesztettek. A 2022 óta végzett kutatások során a régészek egy nagy település maradványait tárták fel, számos lakóépülettel, kemencével, kandallóval, temetkezési hellyel és olyan területekkel, amelyek rituális jelentőséggel bírhattak.
A kőgömb felfedezése annál is érdekesebb, mert nem hasonlít a tipikus neolitikus kőeszközökre. Az ebből az időszakból származó települések leggyakrabban baltákat, őrlőket, mozsártörőket vagy gabonaőrléshez használt köveket tartalmaznak. Az újonnan felfedezett tárgy egyik kategóriába sem illik. Szinte tökéletesen gömb alakú alakja gondos kézműves munkára utal, ugyanakkor a használati nyomok hiánya megnehezíti a gyakorlati felhasználásának meghatározását. Pontosan ez az egyediség vezeti a tudósokat arra, hogy a felfedezést az egész Dél-Kaukázusban példa nélkülinek nevezzék.
A régészek hangsúlyozzák, hogy a rendkívüli lelet új információkkal szolgálhat a Mughan-síkságon élő közösségekről, amelyek jelentős szerepet játszottak a régió legrégebbi mezőgazdasági rendszereinek kialakulásában. Minél tovább folytatódik a kutatás, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy a helyi közösségek Anatóliából, Mezopotámiából és az Iráni-fennsíkról származó megoldásokat vettek át, miközben saját technológiai és kulturális hagyományaikat is kialakították. A titokzatos kőgömb egy helyi innováció példája lehet, amelynek jelentősége ma sem ismert - írja az Arkeonews.
