Ezeréves infrastruktúrát fedeztek fel a sivatagban

A régészek a Miqat Al-Juhfa történelmi helyszínére összpontosítottak, amely évszázadok óta kulcsfontosságú pont az iszlám szent helyeihez vezető utakon. Az első ásatások olyan eredményeket hoztak, amelyek felülmúlták a kutatók várakozásait.

A felfedezett leletek között kerámia-, üveg- és kőeszközök töredékei, valamint kagylók, gyöngyök és különféle fémtárgyak találhatók. A régészek szerint a felfedezett anyagok sokfélesége azt mutatja, hogy Al-Juhfa nemcsak a zarándokok megállóhelye volt, hanem a kereskedelem és a szolgáltatások nyüzsgő központja is. Évszázadokon át az iszlám világ különböző részeiről érkező utazók találkoztak itt.

A zarándokokat kiszolgáló infrastruktúra maradványai különösen figyelemre méltóak. A kutatók hat fazekaskemencét fedeztek fel, amelyek kiterjedt helyi fazekasgyártásra utalnak. Találtak egy vízcsatornát is, amelyet valószínűleg a sivatagi ösvényeken utazók vízellátására használtak. Abban az időben, amikor a Mekkába vezető út hetekig vagy akár hónapokig is eltartott, a vízhez való hozzáférés kulcsfontosságú volt a túléléshez.

Infrastruktúra, amely megkönnyíti a zarándokok sivatagi utazásait

A felfedezett sírkövek ugyanolyan értékesek. A régészek tizenhárom kőből készült temetkezési sztélét tártak fel, amelyek közül néhány az Omajjád és az Abbászida dinasztiák idejéből származik. Ezek az iszlám civilizáció korai évszázadairól szóló legfontosabb információforrások közé tartoznak. A hasonló sírköveken megőrzött feliratok gyakran tartalmaznak neveket, dátumokat és vallási szövegek töredékeit, lehetővé téve a történészek számára, hogy rekonstruálják a régióban több mint ezer évvel ezelőtt élő közösségek életét.

Figyelembe kell venni a feltárt tárgyak nemzetközi jellegét. Az elemzések kimutatták, hogy a mai Egyiptom, a Levanté és Etiópia területeiről származnak. Ez azt jelenti, hogy az iszlám világ nagyon távoli régióiból érkező zarándokok és kereskedők haladtak át El Jawfán. A lelőhely tehát egy több ezer kilométerre kiterjedő, kiterjedt kereskedelmi és kulturális kapcsolatok hálózatának tárgyi bizonyítéka.

Összességében a lelőhely különleges jelentőséggel bír az iszlám hagyományok számára. A Mekkától körülbelül 190 kilométerre északnyugatra fekvő település az iszlám legkorábbi évszázadaitól kezdve a miqatok egyikeként szolgált, vagyis ahol a zarándokok spirituálisan felkészültek az ihrám államba való belépésre, mielőtt megkezdték zarándoklatukat. Történelmi források szerint a település már a Kr. u. 2. században virágzott, amikor vízellátó rendszereket, piacokat és pihenőhelyeket építettek ki az utazók számára - írja a Saudi Gazette.