A régészek beléptek egy barlangba, és 200 000 éves leleteket találtak

A feltárt leletek ezúttal bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a 200 000 évvel ezelőtti csoportok sokkal jobban szervezettek voltak, mint azt bárki várta volna.

Legyünk őszinték: évtizedekig a legkorábbi emberek képe viszonylag egyszerű volt, és meglehetősen kedvezőtlen színben tüntette fel őket. Az uralkodó hiedelem az volt, hogy a Föld lakói a túlélésre, az élelemszerzésre és a ragadozók elleni védelemre összpontosítottak. A dél-afrikai leletek elemzése teljesen más valóságot tár fel. Úgy tűnik, már akkor is a barlanglakók speciálisan előkészített alvóhelyeket hoztak létre, és tisztán tartották azokat.

A kivételesen jó állapotban megőrzött szerves anyagoknak köszönhetően az eseten dolgozó kutatók képesek voltak rekonstruálni ezeknek az embereknek a mindennapi életének részleteit. A barlang üledékében megőrződött növények mikroszkopikus nyomaira összpontosítottak. Ez vezette a kutatókat arra, hogy felfigyeljenek az ősi ágyások maradványaira, amelyek elsősorban a Panicoideae csoportba tartozó fűfélékből álltak, amely ma magában foglalja a kukoricát és a cukornádat. Ezeket az anyagokat a barlang speciálisan kiválasztott részein helyezték el, általában mélyebb és biztonságosabb területeken.

A legmeglepőbb dolog valami másnak bizonyult: a felfedezett építmények nem csak véletlenszerű növénykupacok voltak. A barlang lakói rendszeresen cserélték le az ágyaikat, új fűrétegeket raktak le, és eltávolították a régi anyagokat. Sok helyen a régészek korábbi ágyak ismételt elégetésének nyomait figyelték meg, majd őseink további rétegeket helyeztek el friss növényekből a megmaradt hamura. Ez a ciklus évezredeken át ismétlődött.

Úgy tűnik, ez nem véletlen. A hamunak nagyon is gyakorlati célja lehetett. A finom részecskék akadályozzák a rovarok és paraziták mozgását, ezért természetes rovarriasztóként működhettek. Ugyanakkor a hamuréteg elszigetelte a pihenőhelyet a nedves talajtól, és segített a tisztaság fenntartásában. Ennek eredményeként a Határbarlang lakói valószínűleg tudatosan alakítottak ki kényelmesebb és egészségesebb alvási környezetet.

A szakértők kétségtelenül úgy vélik, hogy az életterek szervezésével kapcsolatos viselkedés a fejlett kognitív képességek megnyilvánulása. Az ágy előkészítése tervezést, megfelelő anyagok összegyűjtését és bizonyos szokások fenntartását igényelte az idő múlásával. Ehhez adjuk hozzá a hálóhelyek rendszeres megújítását, és sokkal rendezettebb életmódot kapunk, mint amire egy ilyen távoli korszakban számítani lehetne.

A régészek még valami mást is megfigyeltek: a barlang használata évezredek alatt változott. A régebbi rétegek számos nyomot mutattak intenzív használatra, ismételt rekonstrukciókra és növényi anyagok elégetésére. A fiatalabb lelőhelyek azonban rövidebb lakott időszakokra vagy kisebb embercsoportok jelenlétére utalnak. Ez lehetővé teszi a régészek számára, hogy egyre pontosabban rekonstruálják az ősi odúk megjelenését, valamint a helyszínen élő teljes közösségek működését. Nos, a primitív és elmaradott ősök – mind a saját fajunk, mind a neandervölgyiek – képét most már el lehet vetni - írja a focus.pl.