Történelem
Középkori jegyzetfüzetet találtak egy latrinában
A latrina „szinte mindig kincsesbánya”
Pontosabban, a régészeti lelet egy középkori latrinában került elő. A kutatók kezdetben csak egy nedves, meglehetősen feltűnésmentes földrögre bukkantak, de a tartalma gyorsan ritka leletnek bizonyult. A Westphalia-Lippe Regionális Egyesület (LWL) beszámolója szerint egy 13. vagy 14. századi jegyzetfüzet a sárba ágyazódott.
A füzet kivételesen jó állapotban maradt fenn a latrina egyedülálló környezetének köszönhetően.
A dokumentum bőrből, fából és viaszból készült. Jelenleg a münsteri LWL-ben restaurálják és konzerválják. A következő lépés a szöveg megfejtése lesz. A kutatók értékes információkhoz szeretnének jutni ebből, mivel a füzet kivételesen jó állapotban maradt fenn a latrina egyedülálló környezetének köszönhetően. A kutatóknak azonban nem szabad érzékenynek lenniük a szagokra, mivel állítólag még 700-800 év után is meglehetősen kellemetlen szagot áraszt.
A latrina „szinte mindig kincsesbánya”
A latrina-lelet másik különlegessége, hogy a kutatók most egy teljes középkori jegyzetfüzetet tartanak a kezükben. „Ez az egyetlen ilyen lelet egész Észak-Rajna-Vesztfáliában. Furcsán hangzik, de számunkra, régészek számára egy latrinák szinte mindig kincsesbányát jelentenek. Hasonló középkori darabok Lübeckből vagy Lüneburgból is ismertek, ahol hasonlóan nedves talajkörnyezet őrizte meg a leleteket. Egyetlen más esetben sem maradt fenn azonban a teljes könyv régészeti leletként, mint ahogyan ebben az esetben sem” – mondta Dr. Barbara Rüschoff-Parzinger, az LWL (Vesztfália-Lippe Regionális Szövetség) kulturális ügyekért felelős vezetője, aki maga is régész.
Ráadásul nem ez az egyetlen régészeti lelet, amit a latrina kínál. Más középkori tárgyakat is felfedeztek ott, többek között selyemszövet maradványait. Néhányat téglalap alakú darabokra téptek, míg mások rendkívül finom szövésűek és díszítettek voltak. Lehetséges, hogy ez WC-papír volt. Ez a szerző magas társadalmi helyzetére utalna.
Valóban, bár nem feltétlenül nemesek voltak, Paderborn központja a felső osztályok tagjainak adott otthont. „Amint ezt a latrinát egy adott földterülethez hozzá lehet rendelni, levéltári kutatásokkal meg lehetne próbálni azonosítani a telek lakóit: akkor a legjobb esetben is össze lehetne kötni a viasztáblát egy adott személy nevével.”
Ősi jegyzetfüzet: A tartalom még megfejtésre szorul
Azonban továbbra is fennáll a kérdés: mi van pontosan írva a könyvben, és hogyan került egyáltalán a latrinaba? Lehetséges, hogy ez a ma már értékes régészeti lelet egyszerűen egy szerencsétlen baleset volt. A könyv tartalma még jó ideig lefoglalja a szakértőket.
„Még a terület szakemberei számára sem könnyű megfejteni a szöveget; az egyes szavak felismerhetők, de az átírás eltarthat egy ideig, mivel egyes szavakat elgépelések ronthatnak” – magyarázza Rüschoff-Parzinger. A kutatók mindazonáltal már megállapították, hogy a szöveg latinul íródott, ami ismét egy felsőosztálybeli személyre utal.
Ezt a bőrkötés teljes felületén dombornyomott kis, szabályos liliomsorok is megerősítik. A középkorban a növény a tisztaság, a királyi hatalom és az isteni kegy szimbóluma volt, áll az LWL sajtóközleményében. Az a tény, hogy a régészeti lelet egy jegyzetfüzet, elsősorban abból a tényből következik, hogy a szöveg két irányban íródott. Ezért valószínűleg viszonylag spontán módon használták, és attól függően írtak rá, hogyan tartották a könyvet - írja a futurezone.de.
