Hatalmas szarkofágokat találtak a Szahara homokja alatt

A Szerapeum, egy hatalmas földalatti alagutakból és sírkamrákból álló komplexum, ma is ámulatba ejti a régészeket, történészeket és mérnököket. A legizgalmasabb felfedezés az ott talált gigantikus kőszarkofágok, amelyek egyenként 70 és 100 tonna között vannak. De felmerül a kérdés: miért helyezte el valaki őket oda?

A Szerapeum a szakkarai nekropoliszban található, és 1850-ben fedezte fel a francia régész, Auguste Mariette. A kutató először egy részben eltemetett szfinxekből álló ösvényre lett figyelmes, amely egy rejtett földalatti járatrendszerhez vezette. Belül monumentális gránitládák voltak, tökéletesen illeszkedő fedéllel, egyetlen kőtömbből faragva, és mélyen a sziklába vájt oldalkamrákban elhelyezve.

A hivatalos értelmezés szerint a komplexum az Ápisz-bikák temetkezési helye volt. Ezek az állatok különleges vallási státusszal rendelkeztek, és testükön lévő jellegzetes jegyek alapján választották ki őket egész csordákból. Az egyiptomiak úgy hitték, hogy a bikák az isteni hatalom földi megtestesülései, és haláluk után Ozirisz és Ápisz – Szerápisz istenek fúziójává váltak. Minden bikát mumifikáltak és egy hatalmas szarkofágban őriztek bonyolult vallási szertartások során. A kultusz több mint 1400 évig tartott, a 18. dinasztiától a római korig.

A kőkoporsók építése továbbra is nagy rejtély. Néhányat vörös gránitból készítettek, amelyet Asszuánból importáltak, több száz kilométerre Szakkarától. Minden koporsót belülről precízen faragtak, a felületek pedig figyelemre méltóan simák és tökéletesen illeszkedtek. A modern mérnökök rámutatnak, hogy még a modern gépekkel is komoly kihívást jelentene az ilyen blokkok szállítása és megmunkálása.

A Serapeum pontossága teszi az egyik legfontosabb érvvé a földönkívüli civilizációk Egyiptom fejlődésére gyakorolt ​​​​hatásának mellett. Természetesen ezek az elméletek vadul hangzanak el, de jelentős népszerűségnek örvendenek. De vajon valóban eljöhettek hozzánk idegenek, hogy látványosan kidolgozott kőtömböket hagyjanak maguk után? A régészek továbbra is óvatosak az ilyen hipotézisekkel kapcsolatban. A legtöbb kutató úgy véli, hogy az ókori egyiptomiak egyszerűen sokkal fejlettebbek voltak technológiailag és szervezetileg, mint azt gyakran feltételezik. A Serapeum építése állítólag több ezer munkás, kőműves és mérnök sokéves munkájának eredménye, akik folyami szállítórendszereket, fa szánkókat és évszázadok alatt kifejlesztett kőfaragó technikákat használtak fel.

A vitát fokozza az a tény, hogy a szarkofágok többsége üres volt. Nem találtak bennük teljes bikamúmiákat, amit egyes kutatók a hivatalos elméletet megkérdőjelező érvnek találtak. Az egyiptológusok azonban azzal magyarázzák, hogy a sírokat az ókorban kifosztották, és sok temetkezési helyet esetleg elpusztítottak vagy áthelyeztek. Egyes kamrákban már Mariette felfedezése előtt is látszottak a szándékos felnyitás és törmelékkel való megtöltés jelei. Ezért azt hiszem, hogy ennek a jelenségnek a magyarázata meglehetősen egyszerű.