Még a régészek sem hittek a szemüknek

A leleteket egy fémdetektoros eszköz találta meg, majd a Dán Nemzeti Múzeumhoz került. Az érméket 1009 körül, II. Ethelred angol király uralkodása alatt verték. Az uralkodó – akinek ragadványneve Tanácstalan volt – vallási motívumokkal próbálta erősíteni népe védelmét a skandináv támadások idején.

A pénzek egyik oldalán az Agnus Dei, vagyis az Isten báránya látható: egy kereszttel átszúrt bárány, amely Krisztus áldozatát jelképezi. Emellett az alfa és az ómega görög betűk is szerepelnek rajta, utalva arra, hogy Isten a kezdet és a vég. A hátoldalon a Szentlelket szimbolizáló galamb jelenik meg - írta meg a National Géographie.

Ékszert készítettek a pénzekből

A jelek szerint a vikingeket nem riasztották el a keresztény szimbólumok, sőt a pénzek annyira megtetszettek nekik, hogy amulettként vagy nyakláncként viselték azokat. A Skandináviában előkerült példányok többségén kis fémhurkok nyomai láthatók, amelyeket kifejezetten a viselési céllal forrasztottak rájuk.

Gitte Ingvardson, a múzeum kurátora szerint a hasonló pénzek igen ritkák. A szakértő szerint már-már tragikomikus, hogy a vikingek ellen készített tárgyakat végül maguk a harcosok hordták magukon.

Eddig mindössze nagyjából 30 Agnus Dei-érme került elő, ezek többségét Skandinávia területén fedezték fel. Ez arra utal, hogy a portyák során széles körben rabolták el az ilyen pénzeket.