Mindent megváltoztathat egy döbbenetes felfedezés

Az „évtized régészeti felfedezéseként” emlegetik azt az ősi sírt, amelyet Mexikóban, Oaxaca középső völgyeiben tártak fel régészek. A több mint 1400 éves kőépítményt a zapoték civilizáció hozta létre, amely saját magát Be'ena'ának, vagyis „felhőnépnek” nevezte.

Bizonyíték a rejtélyes „felhőnépre”?

A zapotékok hite szerint őseik a felhőkből származtak, haláluk után pedig lelkük visszatért az égbe. A most feltárt sír ennek a hitvilágnak látványos lenyomata: a bejáratnál egy hatalmas, faragott bagoly látható, nyitott csőrében egy zapoték uralkodó arcával. A Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet szerint a bagoly a halál és a hatalom szimbóluma volt.

A sír bejáratát kőkeret és faragott fríz díszíti, rajta ősi naptári nevek. A bejárat két oldalán egy férfi és egy nő alakja áll, fejdíszben és rituális tárgyakkal, feltehetően a sír őrzőiként. Odabent részben épen maradt falfestmények láthatók, amelyek copalt – szertartásokhoz használt gyantát - vivő alakok menetét ábrázolják.

Mexikó elnöke, Claudia Sheinbaum Pardo szerint a lelet az elmúlt tíz év legjelentősebb régészeti felfedezése az országban, különösen kivételes állapota és az általa nyújtott történelmi információk miatt.

A zapoték civilizáció több mint 2500 éves múltra tekint vissza, központja a híres Monte Albán volt. Bár a kultúra a Kr. u. 900 körüli időszakban hanyatlásnak indult, maga a nép nem tűnt el: ma is mintegy 400 ezer zapoték él Mexikóban.

A sír megőrzésén jelenleg is szakértők dolgoznak, mivel a falfestményeket gyökerek, rovarok és a hőmérséklet-ingadozás is veszélyezteti. A kutatók ikonográfiai, kerámiai és antropológiai vizsgálatokkal igyekeznek feltárni a temetkezési rítusok pontos jelentését, derül ki a Daily Mail cikkéből, vette észre a Bors.