Történelem

A régészek egy szent tavat fedeznek fel

A lelet új információkat szolgáltat az ókori Egyiptomban végzett vallási rituálékról és az építkezések tervezéséről

Egy egyiptomi-kínai régészcsapat eddig ismeretlen szent tavat fedezett fel Egyiptom déli részén. A leletet a Montu-templom területén, a Karnak-templomban, Luxor közelében, az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb templomkomplexumában találták.

A régészek egy szent tavat fedeznek fel
A Karnak templom az ókori Egyiptom legnagyobb vallási komplexuma, amely a Nílus keleti partján található Luxorban
Fotó: AFP/NurPhoto/Doaa Adel

Az újonnan feltárt tó a Maat-templomtól nyugatra található, és több mint 50 négyzetméter területet foglal el. Ez egy mesterségesen létrehozott, világos szerkezetű víztározó, amely a régészek szerint rendkívül jó állapotban maradt fenn. A „Xinhua” információi szerint a tó nem szerepelt a korábbi régészeti feljegyzésekben.

Látogatók tekintik meg a eddig ismeretlen szent tó feltárt maradványait a Montu-templom területén, a luxori Karnak-templomkomplexumban. IMAGO

Egy másik, már ismert szent tóval együtt a Montu-templom területén a lelet különleges elrendezést alkot: mindkét tó pontosan észak-déli irányban fekszik a templomkomplexum kerítőfalain belül. A kínai projektvezető, Jia Xiaobing elmondta, hogy ez az egyetlen szent tó Egyiptomban, amelyet eddig teljesen szisztematikusan és tudományosan feltártak.

A szent tavak jelentősége az ókori Egyiptomban

A szent tavak az egyiptomi templomépítészet központi elemei voltak, és kizárólag vallási célokat szolgáltak. Többek között rituális tisztálkodásra használták őket, és szent vízforrásoknak számítottak, elkülönülve a mindennapi vízellátástól.

A tó mellett az régészek további leleteket is felfedeztek, köztük állatcsontokat, az ókori Egyiptom késői időszakából származó újrahasznosított kőtömböket, valamint számos Osiris-szobrocskát. A feltárások továbbra is folynak, ahogy arról a Xinhua is beszámol.

Új kutatások további kontextust nyújtanak a karnaki templomhoz

A szent tó felfedezése kiegészíti a karnaki templom keletkezéséről és jelentőségéről szóló legújabb tudományos ismereteket. Az Antiquity szakfolyóiratban a kutatók arról számolnak be, hogy a templomkomplexum korai fejlődését erősen befolyásolta a Nílus akkori folyóvidéke, és az építkezés valószínűleg egy természetes Nílus-szigeten kezdődött.

A cambridge-i tanulmány arra utal, hogy ez a különleges elhelyezkedés nemcsak építészeti, hanem vallási jelentőséggel is bírt. Ez alapján a helyszínt tudatosan választhatták ki, hogy az ókori egyiptomi teremtéselméleteket építészeti és rituális szempontból is megjelenítsék.

Kapcsolódó írásaink