40 000 éve lezárt barlangkamrát tártak fel a régészek

A Gorham-barlangrendszer Gibraltár partján található, egy brit tengerentúli területen, Spanyolország déli csücskében. A meredek mészkő sziklák között megbúvó, tengerparti labirintus négy különálló barlangból áll: a Gorham-barlangból, a Vanguard-barlangból, a Hyaena-barlangból és a Bennett-barlangból - írja az IFLScience.

Egykor a szárazföld belsejében helyezkedett el, de az évezredek alatt emelkedő tengerszint a komplexum bejáratát a Földközi-tenger partjára sodorta.

A barlangokat 1907-ben fedezték fel, de csak az 1980-as években váltak hivatalos régészeti ásatások középpontjává, amikor kiderült, milyen gazdag lelőhelyről van szó.

Bár a barlangokban soha nem találtak neandervölgyi vagy Homo sapiens csontvázakat, rengeteg bizonyíték utal arra, hogy 100 000 éven át emberi tevékenység folyt itt. Ez megelőzi a modern emberek körülbelül 40 000 évvel ezelőtti megjelenését Nyugat-Európában, ami arra utal, hogy ez a neandervölgyi emberek munkája.

A legfontosabb bizonyítékok egy része tengeri állatok formájábantalálható. Az évek során a barlangban ásatásokat végző kutatók hatalmas mennyiségű kagylóhéjat, valamint halak, fókák és delfinek csontjait tártak fel. Ezek a maradványok nem jutottak el természetes úton a barlangba a dagály vagy a hullámok révén, ráadásul nyilvánvaló, hogy egy részüket késsel és más hentesmódszerekkel dolgozták fel.

A padlózatot több, a kőzetbe mélyen karcolt keresztirányú mintázat díszíti. Bár ezeknek a jeleknek a szerzősége vitatott, a kutatók azt állítják, hogy több mint 39 000 évvel ezelőtt neandervölgyi emberek készítették őket. Ezek a durva, egyszerű metszetek műalkotásoknak tekinthetők? Ha igen, ez újabb példa lenne a neandervölgyi emberek kreatív, intelligens oldalára.

Intelligenciájukról szólva, egy újabb kutatás a Vanguard-barlangban egy 60 000 éves tűzhelyet talált, amelyet nyírkátrány főzésére használtak, egy ragadós, ragasztószerű anyagot, amelyet az őskori emberek használtak a szerszámok vagy fegyverek fogantyúinak rögzítésére. Ez azt bizonyítja, hogy a barlang lakói okosak és találékonyak voltak, és talán generációról generációra adták át tudásukat.

2021-ben a kutatók újabb lenyűgöző felfedezést tettek a komplexumban. A Gibraltári Nemzeti Múzeum régészei felfedeztek egy 13 méter mély kamrát a Vanguard-barlang hátsó részében, amelyet legalább 40 000 éve üledék zárt el. Első elemzésük során hiúz, hiéna és keselyű maradványokat találtak. Nem valószínű, hogy ezek az állatok önként botlottak be a kamrába; a csapat egy nagy tengeri csiga héját is megtalálta, amely ehető tengeri csiga, és amelyet a víztől való távolsága miatt biztosan a kamrába szállítottak.

A neandervölgyi emberek valószínűleg 33 000 és 24 000 évvel ezelőttig lakták a Gorham-barlangot, ami hihetetlenül közeli időpont. Általában úgy tartják, hogy ezek a hominidák körülbelül 40 000 évvel ezelőtt haltak ki, de a gibraltári leletek arra utalnak, hogy egyes populációk sokkal tovább éltek.

Ha ezek a feltételezések mind pontosak, az azt jelentené, hogy a világ utolsó neandervölgyi emberei közül néhányan Gorham-barlangban és környékén éltek – egy idilli környezetben, ahol szembesültek fajuk végső kihalásával.