Történelem
Szokatlan 16. századi akasztófát találtak
A régészek 32 embert azonosítottak a tömegsírokban
Francia régészek egy 16. századi akasztófa maradványaira bukkantak, ahol a kivégzés után elítélt férfiak holttesteit helyezték el. A férfiak és több nő holttestét ezután a közeli tömegsírokban temették el, írja a Live Science.
A Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet (INRAP) régészei 2024-ben Grenoble közelében végzett ásatások során egy négyzet alakú téglaépítményt és 10 sírgödröt fedeztek fel, amelyek a 16. századból származnak.
Érdekes módon ezek a felfedezések kezdetben zavarba ejtették a régészeket, akik úgy vélték, hogy az építmény és a temetkezések egy lepratelep, egy katolikus kápolnatemető vagy egy katonai temető részei lehettek. A régészek azonban olyan történelmi építési feljegyzéseket tanulmányoztak, amelyek egy fából készült akasztófa jelenlétét mutatták, ami arra a következtetésre vezetett, hogy nyilvános kivégzések helyszínét fedezték fel Grenoble-ban.
Az 1544–1547 közötti régészeti leletek és építési feljegyzések alapján az akasztófa mindkét oldalán körülbelül 8 méter hosszú volt, és nyolc, körülbelül 5 méter magas kőoszlopból állt. Az oszlopokból kiálló keresztgerendák alkották az akasztófát, egy hóhérszerű építményt, amely kivégzésekre és az elítélt foglyok bemutatására is szolgált.
Megjegyzendő, hogy a felfedezett akasztófa-kialakítás lehetővé tette a grenoble-i igazságszolgáltatás számára, hogy egyszerre akár nyolc embert is felakasszanak és mutassanak be.
A régészek 32 embert azonosítottak a tömegsírokban, akiknek többsége férfi volt. A történeti archívumok két férfi nevét tárták fel, akiket felakasztottak és valószínűleg az egyik gödörben temettek el.
A protestáns Benoit Croyert azzal vádolták, hogy részt vett az 1573-as grenoble-i támadásban, Charles Du Puy Montbrun pedig a dauphinéi hugenották vezetője volt 1575-ös kivégzéséig. Mindkettőjüket halálra ítélték a királyi hatalom elleni lázadás miatt. Az INRAP közleménye szerint: „Egy elítélt személy ilyen módon történő eltemetése az életében kiszabott halálos ítélet meghosszabbításának egyik módja volt; ezért az ásatások során talált egyéneket szándékosan megtagadták a temetéstől. A gödrökben lévő emberek közül néhányan haláluk után szégyenteljes bánásmódban részesültek, beleértve a feldarabolást és a lefejezést.”
Fontos kiemelni, hogy az akasztófák és a sírgödrök felfedezése új információkkal szolgál a régészeknek a történelmi igazságszolgáltatás helyszíneiről. Valószínű, hogy a halálbüntetést Grenoble-ban a 17. század elején eltörölték a változó politikai és vallási normák miatt.
