Történelem

Egy differenciagéppel kezdődött minden

A feltalálók sorozatom következő tudósának a gondolkodása több évszázaddal előzte meg a korát

Charles Babbage a számítástechnika forradalmára volt a gépek korában. Bár nem látta megvalósulni álmait, gondolkodása és találmányai száz évvel megelőzték a kortársait, és alapot adtak a 20. század digitális forradalmához.

Ha ma bekapcsolunk egy számítógépet, egy kicsit mindig Babbage gépe is életre kel.

Egy differenciagéppel kezdődött minden
Ha ma bekapcsolunk egy számítógépet, egy kicsit mindig Babbage gépe is életre kel (képünk illusztráció )
Fotó: NorthFoto

Charles Babbage, a számítógép atyja

Ki volt Charles Babbage?

  • Született: 1791. december 26., London, Egyesült Királyság
  • Meghalt: 1871. október 18., London
  • Foglalkozása: matematikus, filozófus, feltaláló, mérnök

Charles Babbage angol matematikus és feltaláló, akit gyakran neveznek „a számítógép atyjának”, mivel ő alkotta meg az első mechanikus számítógép koncepcióját. Bár élete során soha nem tudta teljesen megépíteni terveit, munkássága megalapozta a mai modern számítógépek fejlődését.

A számolás problémája a 19. században

A 19. század elején a matematikai számításokat különösen a tudományban, navigációban, csillagászatban kézzel végezték és gyakran hibás táblázatokat hoztak létre. Babbage célja az volt, hogy:

  • automatizálja a számításokat,
  • kiküszöbölje az emberi hibát,
  • és megbízhatóbb adatokat szolgáltasson.

1. A Differenciagép (Difference Engine)

  • 1822-ben Babbage bemutatta a brit kormánynak a „Differenciagép” terveit.
  • Ez egy mechanikus eszköz lett volna, amely polinomiális függvények értékeit tudta volna kiszámítani táblázat formájában.
  • Az alapelv a numerikus közelítések elvén működött logikus, de bonyolult fogaskerekek rendszerével.
  • A kormány támogatását is elnyerte, de a technikai nehézségek és költségek miatt a gép nem készült el életében.

A Differenciagép működőképes változatát csak 1991-ben építették meg a Babbage által írt eredeti tervek alapján a londoni Science Museumban és hibátlanul működött!

2. Az Analitikus Gép (Analytical Engine) az igazi előfutár

  • Az 1830-as években Babbage új, ambiciózusabb gépen kezdett dolgozni: az Analitikus Gépen.
  • Ez már teljes értékű programozható számítógép lett volna, több évszázaddal megelőzve a korát!

Fő jellemzői:

  • Memória (tároló egység)
  • Központi számoló egység (aritmetikai egység)
  • Beviteli és kiviteli egységek
  • Programozhatóság lyukkártyákon keresztül

Ez a gép koncepcionálisan megegyezik a mai modern számítógépekkel: volt benne adatbevitel, logikai műveletek, elágazások, ismétlések – mindez mechanikus formában!

Ada Lovelace – az első programozó

  • Az Analitikus Gépet Ada Lovelace, Lord Byron költő lánya, is tanulmányozta.
  • Ő írta le elsőként, hogyan lehet „programokat” készíteni a géphez – ezért tekintjük őt az első programozónak.
  • Lovelace felismerte, hogy a gép nemcsak számokat, hanem bármilyen logikai műveletet végre tud hajtani ez már a mai számítógép-algoritmusok előképe.

Miért nem épültek meg Babbage gépei életében?

  • A 19. századi technológia nem volt elég fejlett az ilyen precíz szerkezetek gyártásához.
  • A kormányzati támogatás kifulladt, a projekt túlságosan drága volt.
  • Babbage emellett állandóan újratervezett, sosem fejezte be teljesen egyik gépét sem.
  • A világ egyszerűen nem állt készen a találmányaira.

Öröksége

  • Babbage sosem látta gépei megvalósulását, de a számítástechnika elméleti alapjait ő rakta le.
  • A modern számítógépek fogalmi elemei (program, memória, bemenet/kimenet, processzor) az ő terveiben már szerepeltek.
  • A londoni Science Museumban ma is láthatók a megépített gépeinek modelljei.
  • Róla nevezték el többek között:
    • programozási nyelvet (Babbage–Lovelace inspirációval),
    • krátereket a Holdon és a Marson,
    • és több informatikai díjat is.

Kapcsolódó írásaink