Az első programozó és a számítógépek jövőjének megálmodója

Ki volt Ada Lovelace?

• Teljes név: Augusta Ada King, Lovelace grófnő
• Született: 1815. december 10., London
• Meghalt: 1852. november 27., London (csupán 36 évesen)
• Édesapja: Lord Byron – híres angol költő
• Édesanyja: Annabella Milbanke – matematikus érdeklődésű nemesasszony
• Foglalkozása: matematikus, író, tudós
• Történelmi szerepe: a világ első programozója – még mielőtt léteztek volna tényleges számítógépek

Egy különleges nő a 19. században

Ada édesanyja aki nem akarta, hogy lánya „költői hajlamokat” örököljön apjától matematikára és tudományra oktatta Adát már kislány korától kezdve. Ez ritka volt abban a korban, különösen egy arisztokrata nő esetében.

Ada már fiatalon komoly matematikai tehetséget mutatott, és különösen vonzódott a gépekhez, logikai rendszerekhez, elméleti tudományhoz.

Kapcsolata Charles Babbage-dzsel

Az 1830-as években Ada találkozott a híres feltalálóval, Charles Babbage-dzsel, aki épp az Analitikus Gépen dolgozott ez volt a világ első programozható számítógépének terve.

Babbage-t lenyűgözte Ada tudása, Adát pedig elbűvölte a gép lehetősége. Kölcsönös tisztelet alakult ki közöttük, és Ada a gép legfontosabb értelmezőjévé és közvetítőjévé vált a tudományos közvélemény felé.

A világtörténelem első „programja”

1842-ben egy olasz matematikus, Luigi Menabrea, francia nyelven írt tanulmányt az Analitikus Gép működéséről. Ada Lovelace angolra fordította a tanulmányt, de nem csak lefordította, hanem:

• sokkal hosszabb, részletesebb jegyzeteket fűzött hozzá, mint maga az eredeti szöveg,
• ezekben a jegyzetekben leírt egy példát, amelyben egy sor matematikai műveletet ad meg lépésről lépésre, amit a gép elvégezhetne ez a világ első számítógépes algoritmusa!

Ezért nevezik Ada Lovelace-t az első programozónak.

Ada jövőbe látó gondolatai

Ada nemcsak leírta, hogyan lehet számokat számolni, hanem felismerte, hogy a gép bármilyen szimbólumot feldolgozhat, ha az logikai szabályok szerint működik.

„A gép nemcsak számokat, hanem zenét, szöveget és képeket is kezelhet.”
- Ada Lovelace jegyzeteiből

Ez a gondolat száz évvel megelőzte a modern számítástechnika és digitális világ alapelveit például azt, ahogyan ma zenét hallgatunk, képeket szerkesztünk vagy szöveget írunk számítógépen.

Tudományos jelentősége

Ada Lovelace munkája nem fejeződött be egy konkrét eszköz megépítésével – az Analitikus Gép soha nem készült el teljesen, de az elméleti hozzájárulása ma is mérföldkőnek számít:

• Ő az első, aki algoritmikus gondolkodást alkalmazott számítógépen végzett műveletekhez.
• Felismerte a gépi feldolgozás széleskörű lehetőségeit túl a számoláson.
• Megalapozta az elméleti programozás alapjait.

Tragikus sorsa

Ada 36 éves korában, méhrákban hunyt el. Élete rövid volt, de hatása máig tart.

Öröksége

• Ada Lovelace Day – minden év októberében világszerte ünneplik a női tudósokat és mérnököket az ő emlékére.
• Róla nevezték el:
  • az Ada programozási nyelvet (1980-ban az amerikai védelmi minisztérium fejlesztette ki),
  • ösztöndíjakat, iskolákat, technológiai versenyeket.
• A tech világ egyik legismertebb női ikonja lett, a nők STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) pályára ösztönzésének jelképe.

Ada Lovelace a 19. századi Anglia tudományos csillaga volt, aki megelőzte korát. Ő volt az első, aki megértette, hogy a számítógép nemcsak számol, hanem feldolgoz, alkalmaz és teremt egy általános célú gép, ami bármit elvégezhet, amit logikailag leírhatunk.

„A képzelet a felfedezés alapja”- Ada Lovelace