Történelem

Számtalan rejtély a Szfinx körül

Mit mondanak a tudósok?

Egy dolog biztos: ezt a szobrot nem máshonnan hozták Gízába. Mindig is létezett itt, csak egy kicsit más formában.

Számtalan rejtély a Szfinx körül
A Szfinx
Fotó: Hans Lucas via AFP/Panayotis Pavleas

Amikor valaki Egyiptomot említi, az elsők között a gízai piramisok és a Szfinx jut eszébe. Hogy miért volt szükség a piramisokra, azt mindenki kezdi megérteni – hatalmas mauzóleumok és kapuk az egyiptomi királyok túlvilágára. És miért van szükség a Szfinxre? Nem mindenki tudja megválaszolni ezt a kérdést.

A Szfinx eredetének klasszikus elmélete

A Sky History szerint a Szfinx egy 78 méter hosszú és 20 méter magas mészkő szobor, amely a Gízai-fennsíkon található, a híres piramisok mellett. A ma elfogadott elmélet szerint a Szfinxet Khafre király uralkodása alatt hozták létre, aki körülbelül 4500 évvel ezelőtt uralkodott.

Fontos tisztázni, hogy ezt a szobrot nem máshonnan hozták a Gízai-fennsíkra. Valójában egy mészkődarab, amelyet szerszámokkal megmunkáltak, hogy emberi testű oroszlánra hasonlítson.

Sok elmélet létezik arról, hogy miért épült. Az egyik szerint a Szfinxen Khafre király arca látható, és célja a király temetkezési komplexumának védelme. Khafre piramisa itt található Gízában.

Bettany Hughes történész a Szfinxet „monumentális őrkutyaként” írta le, „amely a fáraó sírját őrizte”.

Érdemes itt megjegyezni, hogy helyesebb a Nagy Szfinxet mondani. Mivel ez a szobor korántsem az egyetlen ilyen jellegű Egyiptomban. A mitikus lény, a Szfinx ikonikus volt az ókori egyiptomi kultúrában. Az ókori egyiptomiak számára a Nagy Szfinx teljesen érthető szimbólum volt, és jelenléte a piramisok közelében szigorú figyelmeztetés volt a királyok sírjaiba való behatolás elfogadhatatlanságára.

A Szfinx eredetének alternatív változata

Régészeti bizonyítékok támasztják alá azt az általános vélekedést, hogy a Szfinx Khafre uralkodásának idejéből származik. Ez a bizonyíték azonban nem 100%-ig megbízható, és értelmezés kérdése. Ezért egyes egyiptológusok olyan jelekre mutatnak rá, amelyek arra utalnak, hogy a szerkezet sokkal korábban keletkezhetett.

Robert Schoch történész azt állítja, hogy jelentős vízeróziót talált a Szfinxen, amely a közeli gízai emlékműveken nem található meg. Úgy véli, ez bizonyítja, hogy a szobrot valójában jóval a piramisok előtt faragták, "amikor sokkal mérsékeltebb éghajlat volt", nagyobb páratartalommal és csapadékkal. Schoch ezért meg van győződve arról, hogy a Szfinxet egy az ókori egyiptomiakat megelőző civilizáció építtette.

Azonban ez az elmélet sem tökéletes. A Szfinx vízeróziója összefüggésben lehet a Nílus áradásaival.