Történelem
A tűzgyújtás legkorábbi bizonyítékát fedezték fel
400 000 évvel ezelőttre nyúlik vissza
A British Museum által vezetett kutatócsoport a bizonyítékot az Egyesült Királyságban, Suffolk megyében, Barnham falu közelében található mezőn találta. A talajban olyan foltot találtak, amelyet többször is megsütöttek.
Geokémiai vizsgálataik szerint a folt többször is 700 °C feletti hőmérsékletnek volt kitéve. Ez erősen arra utal, hogy ez egy tábortűz vagy kandalló volt, amelyet az emberek több alkalommal is használtak, és nem csak egy tűzvész eredménye.
A kutatók gyanúját megerősítve több, hő hatására megrepedt kézifegyvert találtak. Ezenkívül két darab vas-pirit (más néven bolondok aranya) töredéket is találtak a helyszínen. Ez az ásvány, amely ritka a környéken, szikrákat vet, ha kovakővel megütik, ami arra enged következtetni, hogy kizárólag tűzgyújtás céljából hozták ide.
A leletek felforgatják az emberiség tűzhasználatának elfogadott idővonalát, amely téma heves vitákat vált ki a régészek és antropológusok körében.
Az Afrikában talált égett csontok és őskori elszenesedett anyagok arra utalnak, hogy az emberi ősök már több mint 1 millió évvel ezelőtt kihasználták a természetes tűzvészek erejét. A Barnham-ban történt legújabb felfedezés azonban még ennél is figyelemreméltóbb bizonyítékot szolgáltat. Ezek a korai emberek nem csupán kihasználták a természetesen keletkező lángokat, hanem már 400 000 évvel ezelőtt is mesterei voltak a tűznek, és tudásukat és készségeiket felhasználva tudták azt előállítani és irányítani.
Eddig a legrégebbi bizonyító erejű bizonyíték az ilyen komplex tűzgyújtásra mindössze 50 000 éves volt, és vitatott leletek arra utaltak, hogy 245 000 és 400 000 évvel ezelőtt is előfordult tűzgyújtás. Akárhogy is, a Barnhamben talált új leletek megbízhatóak és rendkívül régiek.
„A következmények óriásiak. A tűz előállításának és irányításának képessége az emberi történelem egyik legfontosabb fordulópontja, amelynek gyakorlati és társadalmi előnyei megváltoztatták az emberi evolúciót” – nyilatkozta Dr. Rob Davis, a tanulmány vezető szerzője és a British Museum „Pathways to Ancient Britain” (Út az ókori Britanniába) projekt kurátora az IFLScience által megtekintett nyilatkozatában.
„Ez a rendkívüli felfedezés mintegy 350 000 évvel visszaszorítja ezt a fordulópontot.”
Egy aprócska darabka vas-pirit, amely nagyon ritka a környéken, 2017-ben találták a lelőhelyen.
Ne feledjük, hogy fajunk csak 40 000 évvel ezelőtt jutott el a világ ezen részére. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a Homo sapiens 400 000 évvel ezelőtt már megjelent volna. Ez azt jelenti, hogy a barnhami tűzrakóhelyet egy másik emberi faj hozta létre, amely nemrégiben fejlődött ki Eurázsiában: a neandervölgyi emberek.
„Azok, akik 400 000 évvel ezelőtt tüzet raktak Barnhamben, valószínűleg korai neandervölgyi emberek voltak, a Kentben, Swanscombe-ban és Spanyolországban, Atapuerca-ban talált, körülbelül azonos korú fosszíliák morfológiája alapján, amelyek még a korai neandervölgyi DNS-t is megőrizték” – mondta Chris Stringer professzor, a Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa.
Nem feltétlenül meglepő, hogy a neandervölgyi emberek voltak ennek a tűzrakóhelynek a mesterei. Az elmúlt években számos bizonyíték mutatta, hogy ez a „testvérfaj” kognitív szempontból éles eszű, kulturálisan komplex és érzelmileg mély volt.
Ez azonban meglepő, mert a neandervölgyi emberek legkorábbi nyomai mindössze 430 000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Ez azt jelenti, hogy a brit tűzgyújtók az egyik olyan neandervölgyi csoport voltak, amelyekről jelenleg tudásunk van.
„Hihetetlen, hogy a neandervölgyi emberek legrégebbi csoportjai ilyen korán ismertek a kovakő, a pirit és a tapló tulajdonságait” – tette hozzá Nick Ashton professzor, a British Museum paleolit gyűjteményének kurátora.
