1503. december 14-én született a dél-franciaországi Saint-Rémy-de-Provence-ban, egy kikeresztelkedett zsidó orvoscsaládban, édesapja gazdag gabonakereskedő volt. A gyors felfogású, élénk észjárású fiú latint, görögöt, hébert és matematikát tanult, és elsajátította az asztrológia alapjait. Az orvosi egyetemet Montpellier-ben végezte el, ahol később tanított is, ekkoriban kezdte a kor szokásai szerint neve latinos formáját használni – írja a múlt-kor.hu.
Saját gyógymódját és receptjeit alkalmazva rövid idő alatt híres orvos lett, járta az országot, és a pestis áldozatait kezelte. Egy ideig a Garonne folyó melletti Agen városában élt, ahol megnősült és fia született, de családját 1534-ben elragadta tőle a pestis.
Haláluk után ismét vándorolni kezdett, eljutott Velencébe és Szicília szigetére is. Irigyei eretnekséggel vádolták meg, s az úgynevezett szabad művészeteket is kitanuló Nostradamus kedvét vesztve Provence-ba vonult vissza. Salon városában telepedett le, megnősült, és hat gyermeke született; a városban ma is látható a ház, amelyben élt. Ekkoriban már nem orvosként, hanem jövendőmondóként tisztelték.
Akkoriban a gyógyítás és az asztrológia nem állt messze egymástól, például a csillagok állásából határozták meg a gyógyszerek elkészítésének és alkalmazásának legkedvezőbb időpontját. Nostradamusnak a csillagok tanulmányozása közben látomásai támadtak, ahogy írta, a tér és idő elvesztette előtte jelentőségét, és megpillantotta a jövő eseményeit.
Mintegy ezer négysoros jóslatot vetett papírra, amelyek 1555-ben könyv alakban is megjelentek, és rendkívül népszerűvé váltak. A következő évben II. Henrik párizsi udvarába hívták, ahol Medici Katalin megrendelte tőle fia horoszkópját. Hírneve még magasabbra szárnyalt, amikor egyik jóslata szó szerint bevált. A négysoros így szólt:
„Egy félszemű lesz a király / A fiatal oroszlán legyőzi majd az idősebbet a küzdőtéren / Az aranyos sisak alatt kiszúrja a szemét / Majd az idősebb iszonyú halállal pusztul el.” Négy évvel a próféciák megjelenése után, 1559. július 1-jén egy lovagi tornán II. Henrik király sisakját átfúrta egy ifjú lovag dárdájának hegye. A fél szemére megvakult király még tíz napig szenvedett, majd belehalt sérülésébe.
Nostradamus élete hátralevő részében már csak horoszkópokat készített busás összegekért, és továbbra is papírra vetette jóslatait. 1566. július 2-án halt meg, állva temették a saloni ferencesek templomának falába. Sírját a forradalom alatt felnyitották, majd a város egy másik templomában helyezték el, ma is itt látható. A Próféciák teljes terjedelemben két évvel halála után, 1568-ban jelent meg először, és már az első száz év alatt csaknem harminc kiadást ért meg.
Ma is vita tárgya, hogy Nostradamus prófétai tehetséggel megáldott jövőbelátó vagy egyszerű sarlatán volt-e, követői mindenesetre feltétlenül hisznek benne, bár a híres jóslatok rendkívül homályosak és sokféleképpen értelmezhetők. Nostradamus a négysoros verseket száz versszakos centúriákba szedte, ezekből összesen tíz született.
A jóslatok nem időrendben, hanem teljes összevisszaságban követik egymást, és mint Nostradamus írja: 3797-ig terjednek. Mindehhez járul, hogy nyelvezetük régies, megfogalmazásuk szándékosan bonyolult, így sokféleképpen értelmezhetők, magyarázói az egyes eseményekhez hatalmas munkával párosítják össze a megfelelő próféciát.
Hívei szerint bevált jóslata a francia forradalomról, Napóleon uralmáról, a Népszövetség felbomlásáról, a második világháborúról, az iráni sah elűzéséről, a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadásról, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásról. „Nem jött be” viszont például az a jóslat, amely szerint Napóleon megszállja Angliát, és hosszú ideig uralkodik majd fölötte.
Látomásait a kezdetektől fogva hamisították propagandisztikus célokból, sőt napjainkban is keringenek az interneten neki tulajdonított négysorosok. Nostradamus alakja bevonult a populáris kultúrába is, könyvekben, filmekben játszanak központi szerepet próféciái.
