Az általunk ismert legősibb dal meglepően bonyolult szerkezettel rendelkezik. Az 1950-es évek elején a régészek több, a Kr. e. 14. századból származó agyagtáblát tártak fel. A WFMU elmondása szerint „az ősi szíriai Ugarit városában” találták meg ezeket a táblákat, amelyek „hurrit nyelven ékírásos jeleket tartalmaztak", és mint kiderült, a valaha felfedezett legrégebbi ismert zeneműről, egy 3400 éves kultikus himnuszról van szó – írja a Open Culture cikke alapján a hamuésgyémánt.hu.
Anne Draffkorn Kilmer, a Kaliforniai Egyetem assziriológia professzora 1972-ben készítette el a szóban forgó értelmezést.
Kilmer kollégája, Richard Crocker azt állította, hogy a felfedezés „forradalmasította a nyugati zene eredetének egész koncepcióját”.
Sőt, Richard Fink 1988-ban megerősítette azt az elméletet, hogy a 7 hangú diatonikus skála, valamint a harmónia már 3400 évvel ezelőtt is létezett. Fink szembemegy a legtöbb zenetudós azon nézetével, hogy az ókori harmónia gyakorlatilag nem létezett, és a skála, mint olyan csak az ókori görögök időszakában jött létre.
Emellett a A Hurrian Cult Song from Ancient Ugarit (Egy hurri kultuszdal az ókori Ugaritból) című dal is megtalálható az anyagban, amelyet egy ősi hangszeren, egy lírán adnak elő.
