Kína a világ legnagyobb energiafelhasználója és egyben szén-dioxid kibocsátója, de kevesen tudják, hogy az ázsiai országnál senki sem költ többet zöld energiára és az atomenergiára. Környezetvédelmi szempontok mellett ennek elsősorban gazdasági indokai vannak. Az alacsony szén-dioxid kibocsátás gazdasági modellre való áttérés óriási növekedési lehetőségekkel kecsegtet. Az ötéves tervben is kiemelt prioritást élvez a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Kína a világ legnagyobb szennyezője, ugyanakkor nála senki nem költ többet megújuló energiáraA világ előtt álló egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás, amire most már szinte egybehangzó vélemények szerint is az emberi beavatkozás van a legnagyobb hatással. Az üvegházhatású gázok csökkentése nélkül a következő 10-15 évben szinte biztosra vehető, hogy az átlagos globális felmelegedés meghaladja a 2 Celsius-fokot.
A jelenlegi trendek szerint az évszázad végére a globális felmelegedés értéke 4 Celsius-fok lesz, ez pedig visszafordíthatatlan társadalmi és gazdasági következményekkel jár. Az üvegházhatású gázok csökkentésének elsődleges feltétele a fosszilis nyersanyagoktól való függés mérséklése.
A világ energiafelhasználása az 1990-as évekhez képest megduplázódott, ezen belül pedig az elmúlt tíz évben negyedével nőtt. A bővülés leginkább a fejlődő országok, és ezen belül Kína számlájára írható. A 2000 és 2011 között két számjegyű növekedést produkáló Kína energiaszükségletének 90 százalékát a üvegházhatásért felelős fosszilis tüzelőanyagokkal (főként kőszénnel) működő hőerőművekkel biztosítja, de az energia-mixben a kőolaj aránya 18 százalékot képvisel. Az ország a világ legnagyobb szénkitermelője és felhasználója, valamint a világ legnagyobb olajimportőre.
A világ legnagyobb szennyezője
A fosszilis nyersanyagok dominanciája miatt Kína a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátója (India és az Egyesült Államok teljes kibocsátásával egyenértékű), a világ teljes kibocsátásának negyedéért felel, miközben 15 éve még csak 15 százalékot képviselt. Ha a trendek nem változnak, a jelenlegi 7,5 gigatonna kibocsátás 2013-ra megduplázódik. Ezzel pedig tarthatatlanná válna az a célkitűzés, hogy a világ teljes CO2 kibocsátását 42 gigatonna alatt tartsák, ami az IPCC szerint ahhoz szükséges, hogy az átlagos globális hőmérséklet emelkedése 2 Celsius-fok alatt maradjon.
A pekingi vezetés viszont rájött, hogy a ragaszkodás a magas szén-dioxid kibocsátású technológiákhoz, mind társadalmilag, mind gazdaságilag káros hatásokkal járnak, ráadásul a késlekedés egyre drágábbá teszi az új technológiák átvételét. Mindez egybeesett azokkal a célokkal is, hogy kiegyensúlyozottabb növekedési pályára kell állítani a gazdaságot, a 2000 és 2011 közötti kétszámjegyű növekedés nem tartható. Már a 2011-2015 közötti ötéves tervben változást hirdetettek és kiálltak a környezettudatos fejlesztések mellett.
A „zöld értékek” megjelenése a tizenkettedik ötéves tervben mérföldkövet jelentett. Az a célkitűzés, amely szerint Kína a jövőben nem látja szívesen az olyan külföldi befektetéseket, amelyek környezetromboló, energia- és nyersanyag-intenzív tevékenységgel járnak, óriási fordulatot jelentett a korábbi évek politikájához képest. Helyettük a fejlett technológiákat, modern szolgáltatásokat és az alternatív energiákat alkalmazó befektetéseket bátorítják
Történelmi megállapodás
Barack Obama amerikai elnök és Hszi Csinping kínai elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) decemberi csúcstalálkozóján az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésében egyeztek meg. A megállapodás keretében Kína vállalta 2030-ra 20 százalékig növelné a nem fosszilis energiahordozók arányát az ország energiafelhasználásban a 2013-as 10 százalékos szintről. Vagyis tizenöt éven belül a termelés közel 20 százalékát megújuló energiaforrásokra, szél- és naperőművekre állítja át valamint nukleáris létesítményeit is fejleszti.
Bár egyelőre alig kimutatható a szélenergia részesedése a kínai energiatermésben, az ország kapacitásai 2005 óta évről évről megduplázódnak, és mára a világ első számú termelője. most futó szélenergia-beruházások értéke ötszörösét teszik ki a hasonló, 2005-2010 közötti német fejlesztéseknek. Példa nélküli növekedést mutat a napenergia-termelés bővülése. A Nemzetközi Energiahivatal adatai szerint a 2012. évi 3 gigawattról 2015 végére 35 gigawattra nőtt a kibocsátás. Bár a nukleáris kapacitás és a nukleáris áramtermelés terén az ország az első tíz között szerepel a világon, az atomenergia súlya az ország áramtermelésében alig éri el a 2 százalékot.
A Nukleáris Világszövetség adatai szerint a világ épülőfélben lévő atomerőműveinek a fele, 25 létesítmény Kínában található. A 2011-es fukushimai baleset után leálltak a fejlesztésekkel, azonban a politikai vezetés ismét prioritásként kezeli a kérdést. A cél, hogy a következő évtizedben a jelenlegi közel 17 gigawattos kibocsátás 58 gigawattra növekedjen, ami megegyezik Ausztrália teljes éves energiatermelésére. A beruházások összértéke 370 milliárd dollár. 2030 pedig a teljes nukleáris kibocsátás további 100 gigawattal bővülhet, a Nukleáris Világszövetség adatai szerint.
