A Tiszántúl és a szűkebb pátriám, Nyíregyháza környéke megtanított arra, mit jelent a víz jelenléte vagy épp a hiánya. Gyerekként természetesnek láttam, ahogy a csatornák csendben teszik a dolgukat, ma viszont látjuk, hogy a vízbiztonságunk már nem magától értetődő – írta Facebook-posztjában Gajdos László.
A Keleti-főcsatorna 70 éve szeli át a tájat, négy megyében, nagyjából 15 ezer négyzetkilométeren járul hozzá a térség vízellátásához. A debreceniek ivóvizének fontos forrása. Ha nem szállít elég vizet, a város és a környék vízbiztonsága veszélybe kerül.
Célkeresztben a medertisztítás és a műtárgyak korszerűsítése
Éppen ezért a közeljövőben jelentős fejlesztéseket tervez a kormány:
Közel 40 kilométeren megtisztítják a medret, eltávolítják az évtizedek alatt lerakódott iszapot.
Rendbe teszik a rézsűket és megerősítik a töltéseket.
Korszerűsítenek több fontos vízügyi műtárgyat.
A munkálatok során az élővilág védelmére is kiemelt figyelmet fordítanak. A kotrást szakaszosan, a lehető legkíméletesebb módon végzik el, a hüllő-, kétéltű- és halfajok szaporodási és vermelési időszakán kívül.
Környezetvédelem és vízmegtartás a tájban
Az egyre gyakoribb és súlyosabb aszályok idején minden csepp víz számít. A Keleti-főcsatorna rekonstrukciójával nemcsak a lakosság és a mezőgazdaság vízellátását javítják, hanem a védett természeti területek vízpótlásához is hozzájárulnak. A fejlesztés részeként gondoskodnak két szikes tó vízpótlásáról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben, kifejezetten természetvédelmi és vízmegtartási célokkal.
„Napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy minél több vizet tartsunk a tájban. Ebben a Keleti-főcsatornának is fontos szerepe van, ugyanis a tervezett beavatkozások eredményeként négy új helyszínen nyílik lehetőség vízkivezetésre, összesen 216 hektáron biztosítva a vízborítást. Így egyszerre erősítjük a térség vízbiztonságát és természeti értékeinek megőrzését” – fogalmazott az élő környezetért felelős miniszter.
