Közel kétharmadával csökkent 14 év alatt az állszíjas pingvinek száma a Déli-Sandwich-szigetekhez tartozó Zavadovsky-szigeten. A Brit Antarktiszi Felmérés (British Antarctic Survey) kutatói szerint a visszaesés hátterében elsősorban a klímaváltozás miatt átalakuló tengeri ökoszisztéma állhat.
Műholdfelvételek és légi megfigyelések alapján 2011-ben még mintegy 1,09 millió állszíjas pingvin költött a szigeten, 2025-re azonban a számuk körülbelül 402 ezerre esett vissza. Ez 63 százalékos csökkenést jelent, ami átlagosan évi 7 százalékos visszaesésnek felel meg.
Norman Ratcliffe, a kutatás vezetője figyelmeztető jelnek nevezte az eredményeket. A korábban a világ legnagyobb pingvinkolóniájaként számon tartott terület elvesztette vezető helyét: jelenleg a Ross-tenger partján fekvő Adare-foknál élő Adélie-pingvinek kolóniáját tartják a legnagyobbnak.
Egyre nehezebben jutnak táplálékhoz
A kutatók szerint az állszíjas pingvinek fogyatkozásának egyik fő oka az antarktiszi krill csökkenő elérhetősége. Ezek az apró rákfélék fontos szerepet töltenek be a pingvinek táplálkozásában, ám az óceánok melegedésével elterjedési területük egyre inkább délebbre, a Weddell-tenger irányába tolódhat.
A pingvinek nem feltétlenül tudják követni a táplálékforrásokat, mivel mozgásukat a tengeri jégviszonyok és a megfelelő költőhelyek elérhetősége is korlátozza. A táplálékhoz való hozzáférés romlása így komoly nyomást gyakorolhat a kolóniára.
A makarónipingvinek száma közben nőtt
A sziget másik pingvinfaja, a makarónipingvin esetében ezzel ellentétes folyamatot figyeltek meg. Állományuk a becslések szerint 338 ezerről 433 ezer egyedre emelkedett.
A kutatók ezt részben a faj változatosabb étrendjével magyarázzák. A makarónipingvinek a krill mellett halakat és más rákféléket is fogyaszthatnak, így könnyebben alkalmazkodhatnak ahhoz, ha valamelyik táplálékforrásból kevesebb áll rendelkezésre.
Nem a vulkánkitörés okozta a visszaesést
A szakértők a szigeten 2016-ban történt vulkánkitörést nem tartják a pingvinállomány csökkenése elsődleges okának. A visszaesés már a kitörés előtt elkezdődött, és azt követően is folytatódott.
A kutatók szerint az állszíjas pingvinek számának drasztikus csökkenése arra figyelmeztet, hogy az éghajlatváltozás jelentősen átalakíthatja az antarktiszi térség tengeri ökoszisztémáját. A folyamat nemcsak egyetlen faj fennmaradását veszélyeztetheti, hanem az egész táplálékhálózatra hatással lehet – írta meg a Gismeteo.
