Az aszály időzítése ugyanolyan hatással van a növényekre, mint az általános hőmérsékletingadozás. Erre a következtetésre jutottak a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói, miután üvegházi kísérletet végeztek öt mediterrán növényfajjal.
A tudósok egyenként és együtt is termesztették a növényeket, ugyanolyan mennyiségű, csökkentett öntözést alkalmazva, de az aszályos időszakot elosztva a különböző évszakok között. Kiderült, hogy az őszi nedvességhiány a magok késleltetett csírázása miatt késleltette a virágzás kezdetét is, valamint tavasszal lerövidítette a virágzási időszakot, a téli aszálynak pedig gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt a növények fejlődésére.
Együttes termesztés esetén a vízért folytatott versengés tovább módosította a virágzási időket. A különböző fajok virágzási időszakainak átfedése körülbelül 10 százalékponttal csökkent a külön termesztett növényekhez képest. A kutatók megjegyzik, hogy ez nem a növények közötti „választásnak” köszönhető, hanem inkább a szomszédos fajok nedvességért való versengésének. Például a mélyebb gyökérrendszerrel rendelkező körömvirágok olyan vizet használtak fel, amelyhez a sekélyen gyökerező növények nem fértek hozzá.
A válaszreakció az adott fajtól is függött. Például a zab korábban kezdett virágozni a tavaszi aszály idején, függetlenül a szomszédos növények jelenlététől, míg a kakukkfű csak akkor változtatta meg a virágzási idejét, ha más növények közelében termesztették.
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az éves csapadékmennyiség önmagában nem elegendő az ökoszisztéma-változások előrejelzéséhez. Sokkal fontosabb, hogy melyik évszakban jelentkezik a nedvességhiány. Továbbá, az egyes fajok vizsgálata a szomszédos növényekkel való kölcsönhatásaik figyelembevétele nélkül nem teszi lehetővé az aszály virágzási időkre és beporzási folyamatokra gyakorolt hatásának teljes körű felmérését – írja az Earth.com.
