Ha Kína titkos projektje sikerrel jár, a világ megváltozik

Hallott már valaha „Kína Manhattan-projektjéről”? Érdemes megnézni ezt a inkább kémthrillerre emlékeztető jelenetet. 2025 végén a Reuters hírportál egy exkluzív riportjában a következőket vázolta fel:

Egy szigorúan őrzött laboratóriumban, a kínai Shenzhenben áll egy gép. Majdnem egy egész gyárcsarnokot kitölt. És működik. De ez a kolosszus még nem termel semmit, ami működne. Egyelőre.

Kína visszafejtése: a nyugat chip-uralma megingott

A szörnyeteg egy kínai prototípus az EUV-litográfiához, egy olyan eljáráshoz, amelyben rendkívül rövid hullámhosszú ultraibolya fényt használnak a legapróbb chipszerkezetek szilíciumra történő kivetítéséhez. Ez az a kulcsfontosságú technológia, amely nélkül a modern nagy teljesítményű processzorok mesterséges intelligencia, okostelefonok vagy katonai rendszerek számára nem gyárthatók.

A kínai berendezést nyugati rendszerek, különösen a holland világpiaci vezető ASML rendszereinek visszafejtésével fejlesztették ki. Peking ezzel nagy célokat tűzött ki maga elé: hivatalosan a kínaiak 2028-ra tervezik a működőképes chipek gyártását.

A projekttel tisztában lévő több forrás szerint belső körökben inkább 2030-at tartják reálisnak, írja a Reuters. Ez is gyorsabb lenne, mint amit sok nyugati elemző eddig várt.

Az ASML rendelkezik a világ legjelentősebb monopóliumával

Ennek a fejleménynek a geopolitikai lényege nem annyira a gépben rejlik, mint inkább annak jelentőségében. Eddig Európa volt a vitathatatlan első számú szereplő ezen a technológiai területen.

Az ASML jelenleg az egyetlen EUV-litográfiai rendszerek gyártója világszerte. Ezen berendezések nélkül nem lehet gazdaságosan gyártani olyan chipeket, amelyek szerkezeti szélessége meghaladja a hét nanométert. Még olyan piacvezetők is, mint a TSMC (Tajvan), a Samsung (Dél-Korea) vagy az Intel (USA) teljes mértékben függnek ettől a technológiától.

Az ASML a tőzsdei szakzsargonban kifejezve egy „várárkkal” rendelkezik, amely aligha lehetne mélyebb és szélesebb. Ez nem egy klasszikus méretgazdaságosság vagy márka monopólium, hanem egy technológiai és szervezeti monopólium: évtizedek alapkutatásai, milliárdos beruházások, magasan specializált beszállítói láncok és egy olyan üzemeltetés, amely az ASML mérnökeinek állandó helyszíni támogatása nélkül aligha lenne lehetséges.

Tankönyvi példa a strukturális ármeghatározó erőre

A befektetők számára ez egy tankönyvi példa a strukturális ármeghatározó erőre. Az államok számára ez a monopólium stratégiai szűk keresztmetszetet jelent: aki nem fér hozzá az EUV-technológiához, az tartósan kizárt a legmodernebb chipek gyártásából.

Az ASML tehát a globális technológiai rendszer úgynevezett „egyetlen gyenge pontja”. Ez a körülmény magyarázza a tőzsdei értékelését, valamint azt a feszült figyelmet, amelyet a vállalat időközben a titkosszolgálatok és a kormányok részéről kap.

A Reuters jelentése szerint azonban az ASML „árok” nyilvánvalóan már nem (többé) leküzdhetetlen. Ha Kína valóban leküzdik, az hatalmas következményekkel járna egész Európára nézve.

Kína rövidítése: időt nyerni, tudást gyűjteni

Az, hogy Kína megpróbálja leküzdeni az EUV technológiai szűk keresztmetszetét, nem új keletű. Új azonban, hogy ez a terv milyen messzire jutott. A Reuters kutatásai szerint a prototípus Shenzhenben készült, jelentős mértékben az ASML volt alkalmazottainak közreműködésével, valamint régi készletekből és másodlagos piacokról származó alkatrészek felhasználásával.

A döntő szűk keresztmetszet azonban továbbra is az optika. Az ehhez szükséges nagy pontosságú tükrök eddig kizárólag a Carl Zeiss AG-tól származnak Oberkochenből. Ennek megfelelően érzékenyen értékelik Európában azokat a jelentéseket, amelyek szerint a Huawei célzottan próbálja toborozni a német kulcsfontosságú beszállítók alkalmazottait.

Az exportellenőrzések még lassítják Kína felzárkózását, de nem akadályozzák meg.

A Nyugat fennmaradó előnye kevésbé a tervezésben, mint inkább az ipari érettségben rejlik, vagyis abban, hogy az EUV-rendszereket stabilan, hatékonyan és folyamatos üzemeltetésben, magas hozammal lehet használni.

TSMC: Tajvan mint forgópont

A téma valódi geopolitikai jelentőségét csak Tajvan szerepe teszi igazán nyilvánvalóvá. A világ legnagyobb gyártója, a TSMC gyártja a világ legmodernebb chipjeinek nagy részét. Ezek olyan chipek, amelyekre nemcsak az USA és Európa, hanem Kína is támaszkodik.

Ez a függőség eddig védőpajzsként működött Tajvan számára: egy katonai támadás megbénítaná a chipgyártást és globális gazdasági válságot váltana ki, amely Kínát is súlyosan érintené. A biztonságpolitikai körökben ezért a TSMC-től való technológiai függőséget olyan központi tényezőnek tekintik, amely eddig valószínűtlenné tette egy Tajvan elleni támadást.

Ha azonban Kínának sikerül áttörést elérnie az EUV-litográfiában, ez a számítás alapvetően megváltozik. Ekkor Kína már nem lenne függő a TSMC-től, és a tajvani gyárak a védőpajzsból stratégiai támadási célponttá válnának.

Európa alulértékelt kulcsszerepe

Ipari és biztonságpolitikai szempontból Európa technológiai szuverenitása kevésbé függ az új chipgyáraknak nyújtott támogatásoktól, mint inkább a kevés, magasan specializált tudásközpontok biztosításától. Az ASML és kulcsfontosságú beszállítói ezért nem a sok közül az egyik ipari gyöngyszemnek számítanak, hanem elsőrendű stratégiai eszközöknek.

Kína EUV-prototípusa még nem jelent áttörést. Technikai szempontból korlátozott és messze van az ipari érettségtől. De figyelmeztető jelzés. Európa védelme a Kínától való új technológiai függőség ellen jelenleg egyetlen, mély árkon alapul: a modern chipgyártás kulcsfontosságú technológiájának ellenőrzésén.