Tech
Ukrán harctéri trükk, légvédelem rakéták nélkül csak drónokkal
Elfogódrónokkal védenék a városokat, már a jet-hajtású Geran-3 ellen is bevethetőek
A hírek szerint az ukrán védelmi tárca decemberben már nagyjából napi 950 elfogó drón leszállítását jelentette, miközben a nyáron még a cél az volt, hogy elérjék a napi 1000-es szintet. A gyártási tempó az év végére látványosan felgyorsult, Zelenszkij még novemberben 600–800 darabról beszélt.
Mi ez az új mechanizmus, és miért lett most kulcskérdés?
Oroszország egyre nagyobb hullámokban indít iráni eredetű Shahed/Geran típusú csapásmérő drónokat ukrán városok ellen. Ezek ellen elvileg lehet drága légvédelmi rakétákat is használni, csakhogy a védekezés költségaránya kíméletlenül megdrágul. Ukrajna ezért egyre inkább olyan, valós idejű videóképpel vezérelt (FPV) elfogó drónokra támaszkodik, amelyek feladata kifejezetten az, hogy a bejövő drónokat levadásszák.
Ezek az elfogók eredetileg magasabban repülő felderítő drónok ellen készültek, de gyorsan „átformálták” őket a hosszú távú támadódrónok megfogására, például a Shahed-136 ellen, amely a beszámoló szerint nagyjából 115 mérföld/órás (kb. 185 km/h) tempóval repül.
A következő fejlődési lépcső a gyorsabb, jet-hajtású Geran-3
A drónháború technológia szintja azonban nem áll meg. Már olyan elfogókon dolgoznak, amelyek a gyorsabb Geran-3 (Shahed-238) ellen is bevethetők, amely a jelentések szerint 230 mérföld/óra (kb. 370 km/h) körül repülhet. Vagyis az „olcsó védelem” is kénytelen felgyorsulni.
Ez nem „egy új fegyver”, hanem új logika
Itt nem egyetlen csodafegyverről van szó, hanem egy ipari szemléletű fordulatról, aminek a képlete így néz ki: darabszám, ütem, utánpótlás. Az ukrán kormány több mint tíz gyártóval dolgozik már, miközben civil/önkéntes szereplők is beszálltak a fejlesztésbe, így például a Wild Hornets „Sting” elfogó drónját 2500 dollár körüli egységárral szállítják már a frontra.
Ez a történet túlnő Ukrajnában folyó háború hadszínterén, úgy tűnik, hogy az elfogódrónok Európa „új reményei” lehetnek a tömeges drónfenyegetés ellen, mert gyorsabban skálázhatók, adaptálhatók, mint a klasszikus rakétás légvédelem. Az európai nagyhatalmakat is egyre inkább érdekli ez az új doktrína.
A nagy kérdés 2026-ra már az, hogy ha a támadó drónok „rajban” jönnek, meg lehet-e őket fogni rajban gyártott elfogókkal? Ukrajna most erre tette meg a tétet.
