Tech
Világelső ukrán pusztító csapás a Fekete-tengeren
Ukrán víz alatti drónnal támadhattak orosz tengeralattjárót
A vita azonban már nem csak arról szól, mi történt pontosan, hanem arról is, hogy mennyire hihetünk még a „biztonságos kikötők” mítoszában egy olyan háborúban, ahol a drónok a háború minden dimenziójában megjelentek.
Egy állítás és egy tagadás, de a helyszínt már beazonosították
Az SZBU videót tett közzé a csapásról. A Reuters közlése szerint a felvétel helyszínét a kikötő elrendezése és a mólók alapján be tudták azonosítani. Ez azonban még nem azonos a csapás tényleges végső bizonyítékával, de a tengeralattjáró sérülése, ha a robbanás valóban közvetlen találatot jelentett, részben vagy akár teljesen a vízvonal alatt keletkezhetett, ami a nyílt forrású képeken nehezebben ellenőrizhető.
Van egy másik érdekessége is a történetnek ez pedig az ún. „hacked camera” szál. A robbanást bemutató videó eredete önmagában geopolitikai üzenet
Valószínű, hogy a videó felvétel kompromittált kikötői biztonsági kamerákból származhat. Ez nem csupán technikai részlet, ha ez igaz, akkor azt is jelzi, hogy a hadszíntéren a fizikai védelem mellett a megfigyelési rendszerek sérülékenysége is a történet részévé váltak.
Mi az a „Sub Sea Baby” és miért jelent egy új szintet?
A nyugati szakportálok és a haditechnikával foglalkozó sajtó a „Sub Sea Baby” -t víz alatti, pilóta nélküli eszközként (UUV) írja le, amely az eddig már ismert ukrán tengeri drónok „következő szintje” lehet. A kulcspont, miközben a felszíni drónok ellen a kikötőkben gyakran fizikai akadályokat (úszó gátakat) telepítenek, a víz alatti fenyegetés más logikát és más védelmi módszereket kényszerít ki. A Business Insider szerint a nyílt forrású műholdképek a bázis környezetében kiépített védelmi elemeket is mutatták, a mostani történet mégis arról szól, hogy a „másik dimenzió” új fejezetet nyitott.
A Sea Baby program nem „egydarabos csoda”, hanem iparszerűen fejlődik a képesség
Az SZBU az újabb Sea Baby változatoknál 1500 km feletti hatótávot és akár 2000 kg-os terhelhetőséget emleget, valamint fegyvermodulos verziókat is bemutatott. A szolgálat azt is állította, hogy a háború kezdete óta több iteráció 11 orosz hajót talált el. Ez azért fontos, mert a Sub Sea Baby-sztori így nem elszigetelt akcióként, hanem egy gyorsan fejlődő rendszer új fejezeteként is értelmezhető.
Miért számít nagy csapásnak egy Kilo-osztályú tengeralattjáró elpusztítása?
A Reuters emlékeztet, a szóban forgó dízel-elektromos tengeralattjáró Kalibr csapásmérő robotrepülőgépeket is hordozhat, amelyeket Oroszország az ukrán infrastruktúra elleni támadások során rendszeresen alkalmazott. Egy ilyen platform kiesése, ha a károk valósak és tartósak, nem csak presztízsveszteség, hanem potenciálisan a csapásmérő kapacitás és a fenyegetési nyomás csökkenését is jelentheti az adott hadszíntéren.
A Reuters idézte az ukrán haditengerészet szóvivőjét: ha valóban sérülés történt, a javítás logikája miatt a tengeralattjárót a víz felett kell rendbe tenni – vagyis újra támadhatóvá válik. Ez a hadviselés egyik új paradoxona, sokszor már az is stratégiai siker, ha egy drága eszközt hosszú időre dokkhoz kötnek.
A drónháború logikája mára már azt jelenti, hogy egyre kisebb a „háttérország”
A Fekete-tengeren az ukrán drón- és rakétaműveletek korábban már arra késztették Oroszországot, hogy egyes egységeit a Krím térségéből más kikötőkbe telepítse át. Most épp az a bázis kerül reflektorfénybe, amelyet sokan a háborúban „biztonságosabb” alternatívának tartottak. A történet ezért túlmutat egyetlen robbanáson. Ha a víz alatti drónok valóban beépülnek a hadviselésbe, a kikötők védelmét világszerte újra kell gondolni.
Mi a legfontosabb kérdés most?
Nem az, hogy kinek a narratívája, propagandája hangosabb, hanem hogy milyen mértékű kár érte a tengeralattjárót, és mennyi idő alatt lehet helyreállítani (ha egyáltalán lehetséges). A következő napokban várhatóan újabb műholdképek, elemzések és hivatalos közlések kapnak nyilvánosságot.
