Az író, aki könyvében Poe és Zafón világát idézi
ĀCollins figurái kortárs hősöknek tűnnek, akik több száz éves díszletek között mozognak egy nem létező világban
ĀCollins figurái kortárs hősöknek tűnnek, akik több száz éves díszletek között mozognak egy nem létező világban
Ā„A glóbusz minden szegletéből érkezik ide a közönség, és elmerül az élvezetekben, amelyet ez a páratlan fesztivál nyújt” – vallja Cecilia Bartoli Székely György könyvében
ĀKiállítással és „időutazással” mutatták be a Kieselbach Galériában a sajtó képviselőinek Szalai András behatárolhatatlanul egyedi könyvét
ĀAlex Pavesi magyarul nemrég megjelent Nyolc nyomozó című krimije nemcsak bűnügyi történetként, de huszonegyedik századi, modern prózakísérletként is olvasható
ĀVitéz Ferenc költő és irodalomtörténész Weöres Sándor emlékét idézi meg új kötetében – Báger Gusztáv közgazdász–író különleges figurája a kortárs magyar kultúrának
ĀSzergej Lebegyev olyan Oroszországot vetít elénk, amelyben még mindig kísért a múlt – Az apróbb sutaságok ellenére a könyv a posztszovjet térség fontos és hiteles tükre
ĀÖtszáz oldalas, átfogó, magyar nyelvű nagymonográfia jelent meg Kemál Atatürk életéről
ĀSzép számmal szerepelnek a Parasztbibliában olyan szövegek, amelyek az egész keresztény Európával, Afrikával, a Kelet keresztény kultúrájával összekötnek minket
ĀVilághírű szerzők novellái a pandémiáról az ír Colm Tóíbíntől a kanadai Margaret Atwoodig
ĀBíró Aurél történész hatalmas levéltári feltáró munka eredményeként harag és elfogultság nélkül mutatja be kötetében a Tanácsköztársaság valóságát
ĀAlföldi Vilma nyugalmazott levéltáros személyes beszélgetés, interjú, korabeli dokumentumok felhasználásával rajzolta meg az egyéni történeteket
ĀMagyar Zoltán a teljesség igényével rajzolja meg a vezér karakterét, akit még a popkultúrában is megörökítettek
ĀWindhager Ákos művelődéstörténész kötete
ĀFrancia útleírások a 19. században Bordeaux-hoz és Marseille-hez hasonlították a magyar fővárost – Prosper Mérimée 1854-ben egzotikumnak tekintette a gyógyfürdőt
ĀA magyar őstörténet regéinek újraformálására tesz kísérletet a szerző
Ā„Európa saját mélyhagyományától nem tudott és nem is akart megszabadulni, nem tud és nem is akar ma sem”
ĀMegjelent az Intelmek az uralkodóhoz című könyv magyarul, amely a szúfizmus bölcsességeit meséli el
ĀA Szentatya bevándorlással kapcsolatos nézeteit vizsgálták
ĀSzáraz Miklós György: Nemhogy a szomszédok történelmét nem ismeri az átlag magyar, hanem a sajátját sem, a környező népeknek pedig nincsenek ismereteik rólunk, amit tudnak, az ferdítés, hazugság
ĀA fordítások között szerepel a Csendes-óceán déli részén fekvő Vanuatu szigetállam hano bennszülött nyelvén az Újszövetség
ĀViola Szandra: A kollektív tudás és tudattalan meséinkben, népszokásainkban és az irodalom egészében megmutatkozik, abból könnyebben kiolvasható
ĀMarcus Rosenlund könyve bemutatja, miként befolyásolta az időjárás a történelmet:a mongolokat tájfun akadályozta Japán elfoglalásában, Amszterdamot szökőár alakította ki
ĀForrásokon alapuló, megtörtént eseményeket színesen bemutató, tengernyi ismeretet hordozó szakmunka
ĀPéntek jó érzékkel vezeti tollát a papíron, játszik nyelvvel, ritmussal, de nem fukarkodik szimbólumokkal és allegóriákkal sem
ĀErnesto Rodrigues portugál író könyve az egykori és a jelenlegi magyar fővárossal is szembesít – A cselekmény időben az 1956-os forradalomtól napjainkig, térben Közép-Európától Afrikáig terjed