Az elfelejtett püspök
ĀHa nem is kerek, de születési évfordulója volt tegnap valakinek, akit már a kutya sem ismer

ĀHa nem is kerek, de születési évfordulója volt tegnap valakinek, akit már a kutya sem ismer
ĀA trianoni nemzetgyilkossági kísérlet után talpra állítja az agyoncsonkított országot
ĀAz almapálinka történelmi magyar emlékhelyről, Lakitelekről érkezett, és jó éve elhunyt kedves kollégánk, Juhász Gyuri emlékére kívántuk felhörpinteni
ĀBenedek Elek, a csodás Elek apó nevezte Tündérországnak Székelyföldet, Erdély különleges magyar drágakövét
ĀÉppen fél évtizede annak a feledhetetlen délutánnak ott, a kontumáci kápolna előtt
ĀÓriások inasának lenni nemcsak roppant megtisztelő, de súlyos kötelezettségeket is ró az emberre
ĀAz ezeréves magyar–lengyel barátság közismert ténye 1956 és a Szolidaritás-idők óta mostanság ismét rendkívüli, ha úgy tetszik, „megemelt” figyelmet, rangot, súlyt kap
ĀNoha már több hete, hogy lezajlott az idei könyvfesztivál a Millenárison: nem tudok szabadulni a látvány- és benyomásözöntől, amely ott és akkor (sokadszorra!) valósággal beborított
Ā„Mi tartja még össze bennünk e tájat?” – nem teszem föl Dudás Károlynak ezt a kérdést, a saját kérdését, hiszen ő meditált ezen (is) Vonulás a csodakútnál című írásában
ĀMár az előtörténet is izgalmas, több mint tanulságos: Herczeg Ferenc 1904-ben írott remekét – az író vitán felül legjobb darabját – 1945 után szerzőjével együtt természetesen azonnal „hidegre teszik”
Ā„Ha rendőr létére úgy tesz mások előtt, mintha nem lenne rendőr, akkor mintegy kétszeresen rendőr”, olvasható Mrozek híres darabjában, a Rendőrségben
Ā„Az ember egyszerűen nem engedi, hogy a legnyomasztóbb lehetőségek a tudatáig hatoljanak. Egyszerűen kizárja őket. (…) hihetetlen módon távol tudja magától tartani a tragikus eseményeket.”
ĀVasárnap déltájban a szokatlanul népes utcákon, a Városliget mellett, a Dózsa György út és a Dembinszky utca sarkán három ember jön velem szemben, sietve: egy idősebb úr és két fiatalabb nő
ĀTörténjék bármi a már nagyon is közeli és a távolabbi jövőben: a csendes csodák a lánggal – a harmadik, a negyedik, az ikszedik – jelen vannak, és teszik a dolgukat
ĀE történet hőseinek nagy része hat évtizeddel ezelőtt első keserves hónapjait töltötte a börtönben: ki a Fő utcában, ki Vácott, ki máshol
ĀEredetét tekintve mondják dánnak is, írnek is – mégis az angolok használják talán a legtöbbet: old sins have/cast long shadow. Régi bűnöknek hosszú az árnyéka
ĀTanúsíthatom: nincs olyan elszakított terület a Kárpát-medencében, ahol ne ismernék és valamiféle mosolygós szeretettel ne emlegetnék olykor „a Dinnyés Jóskát”
ĀTudatos és dicséretes lépésekkel, érdemi tettekkel próbálják lassacskán gyógyítani a Szent Korona által megjelenített magyar közjogiság hatalmas históriai sebeit
ĀMert már az Árpádok tudták: a dolgok előbb-utóbb a helyükre kerülnek, a valóban fontos igazságok előbb-utóbb felszínre törnek
ĀAz igazság pedig még akkor is megnyugtatóan éles fénnyel ragyog, ha netán elkoptatott gúnyában kerül elénk
ĀPár éve, ki tudja, miféle sugallatok hatására, Jókait vettem le a könyvespolcról, ajánlom mindenkinek – garantálom, meglepetések érik
ĀAkár új rockopera címe is lehetne. Aztán jöhet egy újabb interjú Szövegíróval egy magát nemzetinek tartó hetilapban
ĀMegjósolom: rövidesen robbanásszerű hirtelenséggel fog tudatosulni széles e hazában, hogy lám (íme), alig két hónap van már csupán az április 8-ai választásokig, és hát… nosza. Sőt: NOSZA
ĀAz a január szigorú volt, és már nem is baljós, sokkal inkább kitartóan és mind egyhangúbban szorítósan-egyforma
ĀEgy fővárosi ipari tanuló benzint és piros-fehér-zöld zászlót vesz magához, dél körül jár az idő
ĀFejezetek a délvidéki rendszerváltás történetéből 2.
ĀFejezetek a délvidéki rendszerváltás történetéből 1.
