Állóháború a Donnál
Ā„1942. október 10. (...) Az alakulatokat vállalkozásokra ösztönzik. Szabadságot kap, aki átmegy a Donon, bunkerokat robbant fel vagy foglyokat hoz”

Ā„1942. október 10. (...) Az alakulatokat vállalkozásokra ösztönzik. Szabadságot kap, aki átmegy a Donon, bunkerokat robbant fel vagy foglyokat hoz”
ĀEgy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, mert gyökerestől irtom ki a gazt – kérkedett Haynau egy levelében
ĀNegyven éve történt a Malév isztambuli járatának Bukarest melletti légi katasztrófája
Ā„A pokol tornácának kellős közepét nem lehet díszesebben elképzelni, mint ezt a helyet”
ĀNéhány politikus egyre vérlázítóbb módon fejezi ki magát, s még eljöhet az az idő, amikor megbánja ostoba kijelentését, ha éppen koraszülött gyermeke életéért küzdenek az orvosok
ĀAz erdélyi bevonulás és a négy esztendeig tartó „kicsi magyar világ” emléke ma is elevenen él a székelyekben
Ā„A dugóhúzóból még kivette az üzemanyaggal teli, nehéz gépet, de már nem volt elég magassága ahhoz, hogy a tragédiát megakadályozhassa”
Ā„Minden elképzelhető fegyverek lőnek bennünket, a figyelőt csim-bum tűzdeli körül, tüzérségi és aknavetőtűz zúdul állásainkra, raták bombáznak”
Ā„Uriv végre a mienk. A település egy dombvonulat tetején fekszik, a keleti oldalon szép kilátás nyílik a közelben kanyargó sárgás Don folyóra”
ĀA 907. évi diadalt őseink sajátos harcmodora és reflexíjai vívták ki a jelentős fölényben levő bajor csapatok ellen, ezzel fejeződött be a magyar honfoglalás a Kárpát-medencében
ĀA német hadvezetés eredetileg csupán biztosító feladatokra kívánta alkalmazni a magyar 2. hadsereget az 1942-es nyári offenzíva kezdetén, mert gyors győzelmet várt
Ā„Az első támadás sikeres elhárításáért, hogy kedvet és rendet teremtsenek, a németek azonnal hoztak egy Vaskeresztet”
Ā„Megy a vonat, ripeg-ropog a kereke, honvéd baka hajlik ki belőle” – zengett a nóta
ĀEngedelmességből vette magára a számkivetés nehéz keresztjét, s aggastyánként lett a világban szétszórt magyarság hű pásztora
Ā„Deák Ferenc és Ferenc József műve a nemzeti szuverénitást és autarkiát sokkal inkább biztosítá, mint 1526 óta bármely törvényünk”
Ā„A szökés gyanítható oka: hazaszeretet” – Huszár altisztek vezette sikeres hazaszökések az 1848–49-es magyar szabadságharcban
ĀA magyar főváros 1944/1945-ben rendkívüli károkat szenvedett, amelyek nyomai még mai is megtalálhatóak a belvárosban és Budán
ĀA diadalmas háborúnyertes nagyhatalmak semmit sem tanultak korábbi hibáikból: újabb Trianont erőltettek Magyarországra
ĀEgy magyar zászlóalj önfeláldozó hősiessége az 1943. január–februári nagy visszavonulás idején
ĀMi is jártunk a román fővárosban – Ágyú- és puskatűz helyett virágokkal fogadták a lakosok a száz éve bevonuló német katonákat
ĀEgy másfajta háború kezdete: magyar megszálló, rendfenntartó csapatok ukrán földön
ĀHuszárok kézigránáttal a páncélosok ellen a háború utolsó lovasrohamában
ĀA jászberényi páncélosok a gyorshadtest kötelékében is a jelmondatukhoz híven harcoltak
ĀErdélyt 1916-ban nem egészen két hónap alatt visszafoglalták a magyar csapatok, de az itt élők érezték, új korszak vette kezdetét
ĀA százötven évvel ezelőtti porosz–osztrák háború ráébresztette a bécsi udvart, hogy mégis érdemes kiegyeznie a magyarokkal
ĀÖt nappal a Szovjetunió német megtámadása után Magyarország is belépett a világháborúba – a felelősség kérdése máig vitatott
ĀHetvenöt esztendeje tért vissza a Délvidék – Teleki Pál tudta, hogy a visszacsatolásokért cserébe a németek benyújtják a számlát
Ā„A szegény magyar haza vérben, lángban áll. (…) Haza hát, haza! a kinek magyar lelke van” – Kossuth kiáltványa megtette a hatását
